Mért olyan furcsa, hogy 13 éves fiú létemre szeretem a komolyzenét (néha meghallgatok pár számot)?

Nem épp értek egyet azzal hogy nem divatos.

Ez néző pont kérdése, diszkósoknak nem divatos a rock, rockosoknak a diszkó, komolyoknak a rock és sorolhatnám.

Egyszerű a válasz. A mai fiatalságnak -tisztelet a kivételnek- leakad a zene a tuc-tuc nál. Mindenhez úgy állnak hozzá, hogy ha ez már nem tuc-tuc akkor biztos hogy sz...r. Megse próbálnak meghallgatni egy más műfajt.

Arról nem beszélve hogy mindig a végleteket nézik.

Tehát pl, a rockot kapásból úgy állítja be egy diszkós ember hogy üvöltő fejrázó, tudőköpködö ugrálós hülyeség.. közbe aki rokker nagyon jól tudja, hogy ez rohadtul nem így van, van ilyen is... de a rock nem erről szól.

Ugyan ez a komolyzenénél is. Igen is rengeteg szép és jó komoly zene van, viszont rengetegek itt is a végleteket nézik. (persze a negatív végleteket)

Furcsa... Persze hogy furcsa. A korodbeliek (korunkbeliek, 13 vagyok, csak lány) lenéznek, mert nem megszokott. Nem állítom, hogy a "tuc-tuc" szar, mert pont ugyanolyan hülyeség lenne a részemről ezt állítani, mint egyesek részéről ugyanezt a komolyzenéről.

Én például úgy vagyok vele, hogy egy csomó könnyűzenei számot szeretek, de ugyanakkor egy csomó komolyzenét is. Nem tudom, hogy ezt mások tudják-e rólam, de ha tudják és ez nekik nem tetszik, az sem érdekel.

De az eredeti kérdésre visszatérve: ha valaki azt mondja, hogy ez és ez szar, és az illető történetesen az osztály "legmenőbb" tagja, mindenki lohol utána, mint valami birka, ahelyett, hogy a saját stílusát és véleményét fel merné/fel akarná vállalni.

Ez művészet.

Ezt tanulni kell.

Gyakorolni,kitartással és tehetséggel.

Nem összemixelni két számot / egymásra pakolhagatni gépi hangokat, ahol nem te énekelsz,nem te írtad a dalszöveget,nem te szerezted a hozzá zenét / csináltad a hangefekktet.

Az nem az övék.

Viszont sokan nagyon büszkék az "egyedi ötleteikre."

Én felnézek rád, legalább vannak és lesznek érzéseid. :)