Vajon több van bennünk emberekben, mint kitölteni az űrt (amit gondolkodásnak nevezünk) hétköznapi tevékenységekkel, célokkal, életúttal?

Te mit mondasz, több van bennünk?Erre a kérdésre , csak akkor kapjuk meg a választ, ha megtapasztaljuk, megéljük, legalább csak egyszer , hogy "igen több van bennünk".

Ettől függetlenül, még sokan feltehetjük a kérdést, hogy "miért is csinálom ezt" ?..... mert esetleg már unjuk,.... valamelyik részünk esetleg sejti, hogy ez az egész amit csinálunk egy ideje, egy ismétlődő körforgás, még akkor is , ha időnként nagyon változatosnak is tűnhetnek cselekedeteink.

Igen, több van bennünk, és mindig is zavart az, hogy a valóban érdekfeszítő dolgok helyett műbalhéval kell tölteni az életet. Sajnos a megélhetés azonban nagy úr, ezért csak kompromisszumok talaján lehet létezni.

Egyébként embere válogatja: van, akinek bőven elég az, amit lát és csinál, van, aki kiválaszt egy-két szeletet belőle, és abba beleássa magát a végtelenségig, és van, aki minden mögé szeretne látni. (Meg nyilván még ezek átmenete, esetleg más irányzatok, amire nem gondoltam.)