Ti mit tennétek a helyemben? Mit lehet erre mondani?

Korábban egy helyen dolgoztam az anyósjelöltemmel (egy háztartásban is élünk amúgy). Áprilisban mondtunk fel, mert a főnök undorító módokon támadott engem (nem akarom részletezni, a lényeg, hogy becsületsértés volt több ízben), anyósjelöltem megvédett, és másnap beadtuk a felmondásokat. Úgy két hétre rá elmentem egy kisboltba dolgozni, ahonnan kirúgatott az előző főnök. Azóta sajnos csak hébe-hóba dolgoztam, párezer forintokért, egyszer pedig egy külföldön élő rokonom támogatott meg egy kis pénzzel, amiből a számlák lettek kifizetve, többek között. Jelenleg is van olyan hely, ahonnan nem kaptam fizetést. A lényeg, hogy a család ismerősei sorban kezdenek engem támadni, főleg messenger üzenetek jönnek, hogy miért nem megyek már el végre dolgozni, menjek szüretelni, vagy valami, de sajnos nem bírom a fizikai munkát, az április felmondás, és a rengeteg hátulról jövő támadás miatt, amit az előző főnök művelt, kemény depresszióval küzdök, és fogytam körülbelül 8 kg-ot is, mert egyáltalán nem tudok enni, maximum egy szelet kenyeret naponta (úgyhogy kb 43 kg vagyok jelenleg). Magunk körül rendet tartok, de nagyon gyorsan elfáradok, nem kapok levegőt, folyton szédülök, a meleget is nagyon rosszul szoktam viselni. Akármilyen munkába akarok belevágni, mindig lebeszélnek, pl. ne akarjak elektronikai üzletbe menni, mert úgyse értek hozzá, ne akarjak ide menni, oda menni, mert nem vagyok rá képes, stb, ezt főként a páromtól kapom, aki szintén nem dolgozik, és kvázi tőlem várja el mindenki, hogy eltartsam, mert nem fog elmenni dolgozni, két éve vagyunk együtt és összesen 1,5 hónapot dolgozott...Már azon is gondolkozom, hogy itt hagyok mindent a francba, és elköltözöm, új életet kezdek. Mit tennétek a helyemben?

26/L