Az iskolai lövöldözéseknél miért nem ítélik el -, miért nem vonják felelősségre, azokat a diákokat is, akik miatt a lövöldözők a vérengzés mellett döntöttek?
Természetesen, nem értek egyet a lövöldözéssekkel, hiszen lenne más megoldás is a gyilkolás helyett az ilyen esetekre, de úgy gondolom, igazságtalan, hogy csak a lövöldözőket vonják felelősségre!
Hiszen, nem ok nélkül döntenek úgy, hogy fegyvert fognak, és lelőnek mindenkit! Hanem azért, mert évekig piszkálják őket, megkeserítik az életüket!
Sajnos, nekem is szenvedésekkel teltek az iskolai éveim! Mind az általános iskolai - , mind a középiskolai éveim.
Csendes, pattanásos arcú, sovány, esetlen srác voltam. Tehát, az ideális préda a lelketleneknek...
5. - ben kezdődtek a piszkálódások. Később, jobban rám (is) szálltak.
Rettegtem bejárni az iskolába! Mindig attól féltem, hogy aznap mivel fognak piszkálni...
Nem fizikálisan bántottak, hanem lelkileg. Ami talán még rosszabb...
13 évesen odáig jutottam, hogy haza megyek, és leszúrom magam, mert már nem bírom!
De, nem tettem meg, mert úgy voltam vele, hogy a középiskolában jobb lesz! Túlélem azt a 2 évet 8. - ig.
Persze... Ott jött az igazi pokol! ...és nem csak a cigók! A fehérek is ugyanolyan szemetek voltak!
Aki csendesebb volt, azt bántották, megalázták!
Iskolát váltottam, ugyanúgy megtaláltak maguknak... A mai napig nem tudom, hogy éltem túl azt a 4 évet! Vagyis inkább 3 - at, mert 4. - re a lelketlenek kibuktak az osztályból...
Sajnos, maradtak nyomai az iskolai éveimnek! A mai napig nem szívesen megyek nagyobb társaságba, mert félek, hogy valaki belém köt a társaságból...
Sajnos, egy ideje egyedül élek, és nem is vágyom emberi társaságra(a munkám miatt vagyok csak emberek között).
Igaz, már kiállok magamért majd' 28 évesen(főleg, hogy felnőttként boxoltam, és ki is gyúrtam magam), és sikeres karrierem van, de akkor is kerülöm az ilyen helyzeteket, amikor társaságba mehetnék. Mert a lelkemen a sebhelyek megmaradtak.
Épp a szomorú tapasztalataim miatt tudom, milyen lelki fájdalom az, amikor az embert minden nap megalázzák! Amikor nem mersz beszélni róla otthon sem, mert szégyelled a szüleid előtt!
Miért van az, hogy mindig csak a lövöldözőket ítélik el?! Akik piszkálták őket, akik miatt annyira tönkre mentek lelkileg, hogy lövöldözni kezdtek, ők miért nem kapnak semmit?!
Hiszen ők a mészárlások másik fő felelősei! Ha ők nem piszkálják a későbbi lövöldözőket, akkor nem történtek volna meg soha a mészárlások!
Az eset után ugyanúgy folytatják a piszkálásokat! További lövöldöző gyilkosokat "nevelve" ezzel!
Az ő lelkükön ugyanúgy szárad a lelőtt diákok lelke, mint a lövöldözőké!
Mindig sóhajtok olyankor, amikor újabb lövöldözésről hallok, hogy miért nem fogják fel az emberek, hogy miért vannak ezek a lövöldözések! Miért nem veszik észre, hogy nem maguktól kezdenek el ölni, hanem a lelketlen iskola társaik miatt!
És ez megelőzhető lenne!
válasza:
válasza:Mert ez egy megfoghatatlan dolog. Ha te iskolás lennél és az egyik társad lövöldözne, majd azt mondaná miattad tette mit reagálnál? Elfogadnád a büntetést?
Másik példa: ha valaki molesztál egy gyereket, az mentség, ha azt állítja, hogy őt is molesztálták? Nem.
Az egyén maga felel a döntéseiért. Dönthetett volna a terápia mellett is lövöldözés helyett.
Én senkit nem piszkáltam! Miattam senki nem tett volna ilyet!
Miért lenne megfoghatatlan? A piszkálások többnyire nyilvánosan folynak! Pont azért a többiek előtt, mert menő dolog a gyengébbeket megalázni a többiek előtt!
Aztán nem gondoltak bele a következményekbe...
válasza:Terápia? Az ilyen dolog annyira megalázó, hogy a gyerekek többsége senkinek nem mer róla beszélni, annyira szégyelli!
Nem, hogy egy idegen embernek, a pszichológusnak.
Főleg, hogy a gyereknek van annyi esze, hogy a pszichológus úgyis el fogja mondani a szülőknek meg az osztályfőnöknek.
Aztán a lelketlenek is megtudják, és még rosszabb lesz a helyzet...
válasza: válasza: válasza:Tény, hogy sok iskolai lövöldöző személyiségi torzulásához nagyban hozzájárult a piszkálódás is.
De attól független ez nem mentség rá, lehet hogy épp eltört az elméjében valami, de a döntésekért saját maga a felelős. Sok elkövető a tényleges mészárlás előtt már hetekkel tervezget, előszőr csak gondolatban majd tettekben. Teljesen tisztában voltak vele hogy mire készülnek, még akkor is ha a düh és a gyilkolási vágy már elhatalmasodott rajtuk.
A piszkálódás kiváltó ok, de nem mentség. Illetve lehetetlen visszavezetni hogy ki mit és mikor mondott az elkövetőnek...Másik részről, a lövöldözéses mészárlások alatt nem csak a bűnösök halnak meg, hanem olyan ártatlan diákok és tanárok is akiknek semmi közük sem volt az egészhez. Itt meg már nem csak a bosszúállás a lényeg, az elkövető csak szimplán kiéli a saját dühét és az ebből fakadó állatias gyilkolási vágyát. "Életet az életért", ha fogalmazhatok így.
Teljes mértékben megértem és átélem az elkövető érzelmeit és motivációit, nem ítélem el, de tudom hogy a féktelen agresszió nem jó semmire. Persze, ez önkéntelen dolog, csak egy válaszreakció, nem tehet róla. De sosem megoldás, csak ismét beindít egy láncreakciót aminek még több fájdalom és gyász lesz az eredménye az áldozatok hozzátartozói részéről.
Borzalmas hogy manapság is történnek ilyen esetek, de ha jól tudom az USA-ban már külön prevenciós előadásokat szerveznek a gyerekeknek, amivel épp ezt a mészárlást akarják elkerülni.
válasza:Azért mert a fajon belüli erőszak a természetes szelekció része.
"Miért van az, hogy mindig csak a lövöldözőket ítélik el?! Akik piszkálták őket, akik miatt annyira tönkre mentek lelkileg, hogy lövöldözni kezdtek, ők miért nem kapnak semmit?!" Nincs jogod elvenni más életét függetlenül attól mennyire sérültél lelkileg. Sajnos vagy nem sajnos ez így van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!