Akik a rendszerváltás környékén és,vagy azután 5,10 evvel születtek meg kis pici babaként ti nektek milyen hús/vér emberi életetek volt!?

Szerinted emlékszik valaki arra, hogy #kispicibabaként mi a fenéket csinált?

Én nem emlékszem, de sejtem, hogy sokszor gügyögtem meg beszartam. Nemhiszem, hogy ez a r. váltás előtt másképp volt...

Én pont a rendszerváltáskor, 90-ben születtem és állítom, hogy akkor gyereknek lenni ugyanolyan volt mint most, csak más környezetben. Akkor is mindenki a legmenőbb játékra/ruhára vágyott, a legmenőbb rajzfilmet szerette volna nézni, stb. Akkor is lebaxta a szülő a készülék elé a gyereket ha nem akart vele foglalkozni, csak akkor a tv elé. Az emberek folyton tévéztek, nem telefont nyomkodtak. Illetve kevesebb volt mindenből a választék mert nem voltam netes áruházak. Amit így visszamenőleg megfigyeltem, az az hogy ma már másképp állnak a családon belüli erőszakhoz. Akkor ha valakit vert otthon a férje vagy az anyja, nem illett beszélni, nyílt titok volt de valamiért mindenki elfordult ha meglátta vagy hallotta. Sokan a kisiskolás gyereket egyedül hagyták otthon félnapokra (köztük engem is), rosszabb esetben a kistesókat is rájuk sózták. Ezért ma már menne a gyámügy mint a sicc, akkor meg ha a gyerek kék-zöld foltos volt, röhögtek a felnőttek hogy "biztos jól viselkedett". Városban lehet hogy már akkor is másképpen mentek ezek a dolgok de én kisvárosról tudok csak nyilatkozni, ami közelebb esik Mordorhoz mint Debrecenhez. Mellesleg ma már a város-vidék különbség is szinte elhanyagolható a 90-es évekhez képest.

En a ketezres evek elejen mentem suliba. Akkor kezdodott a telefonos vilag, altalanosba meg csak egy lanynak volt aztan gimire mar elterjedt. Nyilvan ma minden tok mas mint akkor, de valojaban csak felszines valtozasok vannak mint pl tv helyett telefon, tesco helyett online bolt stb.

90-es vagyok. Szerintem annyi, hogy akkor nem voltak úgy túlféltve a gyerekek. Mi is egész nap kint bandáztunk meg csavarogtunk.