Miért szeretek bele egyből mindenkibe?

Kicsit hosszú lett, de nagyon szeretnék változni, így nagyon megköszönöm, ha elolvasod!

Ha elhívok egy lányt randira, akkor az első alkalom után még semmit nem érzek. De kb. a második alkalom után egyből kattan mindig valami, és atom szerelmes leszek az illetőbe. Utána csak a jó tulajdonságait látom, és teljesen tökéletes a szemembe az adott lány. És emiatt általában én soha nem is szoktam kezdeményezni szakítást, mert elfogadom a lányt úgy ahogy van, nem látok benne hibát. Ennek mindig az lett a vége, hogy előbb-utóbb szakítottak velem a lányok, vagy pedig kihasználtak.

Illetve amit fontosnak tartok megemlíteni még, hogy a legtöbbször idealizálom, túlgondolom az egészet. Elképzelek egy nem valós kapcsolatot, és sokszor abba vagyok szerelmes, nem is a valóságba. Tehát a szakítás után mindig őrlöm magam, hogy milyen jó lehetett volna ha nem szúrom el, ez lett volna, meg olyan jó lett volna, mi lettünk volna a tökéletes pár, stb. Közbe meg csak párszor találkoztam a legtöbb lánnyal.

Attól félek, hogy valami mentális bajom van...

Ez rohadtul nem normális. Azért sem, mert egy ilyen átlagos 1-2 hetes ismerkedés után ha nem működik a dolog, és a lány nem akarja folytatni velem, akkor brutál mód a padlóra kerülök lelkileg, és értéktelennek tartom az életem, mert ezt is elszúrtam. És akár hónapokig nem tudok sem a tanulásra, sem magamra koncentrálni. Nagyon sok időnek kell eltelnie, hogy megint normálisan tudjam élni az életem egy ilyen után.

Na de nagyon elegem van már ebből, hogy férfi létemre ilyen hiperérzékeny vagyok. Így sose fogom megtalálni magamnak a hozzám illő társat, ha ennyire összetörök minden kudarc után. Szeretnék tenni valamit ez ellen. Mit tanácsoltok? 23/F