Mit tegyek ha belefáradtam az életbe és kiégtem?
Nem tud már olyasmi történni amire azt tudnám mondani, hogy teljes és elégedett vagyok tőle.
Tanácstalan vagyok.
Nem kedvelem már az embereket, nem akarok kapcsolatot, nem akarok gyereket, se családot, se vagyont, se tudást, még csak jobb képességeket sem, sikert meg pláne nem.
Naponta milliók szenvednek és mindenki csak a saját baromságával foglalkozik mert a fajunk ennél többre képtelen.
Ha maradandót tudnék alkotni sem számítana az idő végtelenségében, és úgy néz ki, hogy ezt mindenki elfogadja, csak nekem jelent problémát.
Mindenki úgy beszél hozzám a magáneletemben mintha tökéletesek lennének és mindenre tudnának valami rafkós megoldást, aztán beszámolnak róla, hogy a saját életük mekkora szar valami inszignifikáns f*szság miatt.
Ha pedig meghalok, akkor is megy tovább ez az irracionális üresség az idők végezetéig, de akkor is hogyha mostantól a múlandó örömöknek szentelem az életem egy minimális adag szerotoninért.
Nem értek semmit és elegem van.
válasza: válasza:Teljesen igazad van. Az életperspektívák ebben a mai berendezkedésben silányak, üresek, és ha valaki egy kicsit is intelligens, eljut oda, ahol te vagy most.
Szerintem van azért pár kiút. Az egyik ilyen az együttérzés a többi szenvedővel, akik közül nagyon sokan nem tehetnek arról, hogy szopóágon vannak, de jó emberek, és képesek is egy minőségi életre, ha kapnak segítséget. Nekik segíteni a hivatásod keretein belül értelmet adhat az életnek. És akkor nem a nagy és üres perpektívák lesznek előtted, hanem hogy pl. Kati néni ma is megkapja az ebédjét, Pistike megtanuljon egy verset, Kovács úr bizonságosan eljusson orvoshoz stb stb. Minden szakmának van olyan aspektusa, ahol ez a szemlélet érvényesíthető.
Tényleg sokaknak sz*r az élet, az együttérzés rávezet a helyesebb szemléletre és a tartalmas cselekedetekre.
válasza:Szóval az a megoldas, hogy éljek tovább úgy mintha nem érteném, mintha ne tudnám hogy a száguldó vonat nem csak le fog siklani egy szakadékba, de jelentősége sem lesz?
Tudom hogy ez egy titok amiről csak azért nem beszél aki értelmes és érti, mert tudja hogy a környezetére negatív hatast mérne vagy leszarnák és igy sem változtatna senki semmin.
Nem tudom hogyan viselkedjek mostantól úgy, hogy ne okozzak több fájdalmat a világban, de ne is őrüljek meg - bár tudom, hogy így is elkéstem.
válasza: válasza: válasza:70-80 év adatik egy embernek, azt vagy megtölti tartalommal, vagy eldönti, hogy mivel egyszer úgyis mindennek vége lesz, ezért ezt a kb 80 évet sem akarja értékelni, nem akar energiát, időt, pénzt fordítani semmire.
Boldog viszont csak az, aki tesz érte, hogy boldog legyen, aki talál célokat és ad értelmet az életének.
Te döntöd el, hogy milyen lesz az életed.
válasza:Azért is lehet ez mert a fizikai testtel, és elmével azonosítod magad.
Valami "erők" azonban ezt a rendszert létrehozták.
Lehet hogy van valami ami egész végig sosem változott?
Ami örök, és időtlen?
Ha van is - lehet hogy azért nem látjuk, mert gondolatokkal akarjuk elképzelni - pedig az elménk képtelen rá.
Ne gondolkodj rajta, és éld át a pillanatot tisztán. Hátha találsz ott valamit, ahol nincs semmi ;)
válasza:Te foglalkozol másokkal? Menj el önkéntesnek, ha annyira elítéled azokat, akik körülötted vannak, merthogy csak magukkal vannak elfoglalva.
Kritizálni mindig a legegyszerűbb.
Ha nem akarsz gyereket, ne szülj, nem kötelező.
Ha nem akarsz barátokat, társaságot, legyél egyedül, legyél magányos, ha neked az a jó, akkor mi a probléma?
válasza:Miért nem akarsz pl párkapcsolatot? Vagy akár egy jó kocsit?
Én egyébként ha ennyire kiegnék, lehet megróbálnék olyan dolgot csinálni, ami kihívást jelent számomra, és még korábban nem, vagy csak régen csináltam. Mondjuk beiratkoznék küdősportra.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!