Foglalkoztat téged a halál gondolata? Esetleg, hogy mi lehet utána?

Én foglalkozok igen.

En úgy hiszem az elme nem tud túl látni a saját határán , de miutan meghalsz ugyanúgy leszel valaki csak n3m az aki most vagy

Nekem az az elméletem hogy azért amiért te te vagy én én, egy apró szerves molekula felelős ami a megfogantatáskor pont jókor volt jó helyen.

Vagyis halálunk után ahogy elbomlunk, ez a szerves molekula visszakerül a természetbe, és akkor lesz következő életünk ha ezen molekula újból pont jókor lesz jó helyen.

Ebből fakadóan benne van a pakliban hogy több millió évig nem fog újra beépülni egy élő szervezetbe.(Pláne hogy 2 méter mélyen leszünk a föld alatt) De ha mégis, akkor is roppant kicsi az esély arra hogy újból emberként "szülessünk újjá", sokkal valószínűbb hogy valamilyen állatként esetleg rovarként fogjuk legközelebb meglátni a napvilágot.

Szerintem az öntudat nem egy szerves molekulán múlik. Valójában nagyon hasonló a fajunk genomja, ezért rengeteg emberi tulajdonság ösztönös/eltanult. Viszont a személyiség attól egyedi, hogy mindenkire egyedi genetikai kód jellemző, ami alapból nagyon sok mindenre predesztinál. Valaki hajlamosabb a depresszióra, valaki introvertált, míg a másik extrovertált. Az élet során szerzett tapasztalaink is befolyásolják azt, akik vagyunk. De a mai napig nincs konkrét tudományos bizonyíték arra, hogy a személyiségünket a genetikánk vagy a tapasztalataink határozzák meg. Halál után oxigénhiányos állapotba kerül az agy, ami szövetpusztuláshoz vezet. Próbáld úgy elképzelni az egészet, mint amikor valaki agyvérzést kap, és a beszédközpontja sérül: nem fog tudni beszélni. Ellenben ha a halál következtében az egész agyszövet elpusztul, akkor nemcsak beszélni nem fog tudni, hanem elpusztul az is, aki eddig volt. Nem akkora nagy dolog a tudat, bizonyos állatoknak is van vmilyen mértékben öntudatuk.

Az élet egy ajándék.