Aki nagy családban nő fel, nem bírja elviselni a magányt?

Nem feltetlenul.

Nekem 2 tesom van, egyutt nottunk fel, jo testverek vagyunk/voltunk, de megis egyedul szeretek legjobban elni. Nem felek a maganytol.

Nálunk 4-en voltunk testvérek + velünk él egy nagymama is, három szobában.

Nekem akkor is több igényem lett volna nyugalomra, de most sem érzem jól magam, ha 4 embernél több van velem egy helyiségben, és minden nap legalább 1-2 óra egyedüllétre szükségem van.

Egyik ismerősöm 3 testvérével aludt 2 matracon egy szobában. (Két fiú, két lány)

Felnőttként mégis olyan ember lett, aki sokkal jobban szeret egyedül lenni (nem is jár el sehova senkivel), és aludni is egyedül vagy max a párjával szeret.

Én introveltált vagyok, nem járok el sehová, de nagyon hiányzik a családom, a testvéreim, amikor 1 éjszakánál többet töltök egy idegen helyen egyedül.

Otthon is a legtöbb időt a szobámban töltöm, de jó érzés, amikor meghallom a hangjukat, otthonos tőle a ház.