Rendkívül stabil vagyok érzelmileg mások felé, viszont ezt képtelenek viszonozni sokan. Hogyan lehet ezeket lereagálni?

Ez most nagyképűnek hangzik, de egyáltalán nem vagyok hangulatember, ha valami gondom van, akkor sem kezdek el flegmázni, bunkózni másokkal vagy ha mégis, akkor felismerem és bocsánatot kérek, de ez nagyon ritka. Ha valakit kedvelek, akkor mindig normális vagyok vele, van vele egy kialakult viszonyom és nem az épp aktuális hangulatom határozza meg, hogy veszem-e a poénjait, milyen stílusban beszélek vele stb.

Viszont azt veszem észre, hogy rengeteg az ilyen hangulatember, aki egyszer teljesen odavan, kedves, vicces stb, máskor meg egy teljesen másik arcát mutatja, aztán maximum utólag mondja, hogy bocsi, csak épp ballábbal keltem fel. Addig meg higgyem azt, hogy megbántottam valamivel vagy valami miatt megváltoztak az érzései irántam stb. Azért hiszem ezt, mert mindenki magából indul ki és teljesen ok nélkül én nem teszek ilyet.

Hogyan lehet lereagálni az ilyen embereket, akikről azt tapasztalom, hogy abszolút többségben vannak?