Mindig azt mondjátok, amit a másik hallani akar? Vagy helyzetfüggő?

Dehogy... Akik fontosak számomra, azoknak készséggel segítek. Persze a stílus sem mindegy, hogy hogy fogalmazom meg a véleményem. Pl. én személy szerint utálom az ilyen mindenkinél-mindent-jobban-tudok embereket. Párom anyjának van ilyen stílusa, és ki nem állhatom. És nem arról van szó, hogy nincs igaza 1-1 témában, de a stílusa az borzasztó. Így, ha még egyet értenék is vele, egyszerűen csak úgy gondolok vissza a beszélgetésre, mint egy kellemetlen interakció.

Barátokkal, családdal olyan kapcsoaltban vagyok, ahol természetesen megmondhatja a másik a véleményét.

Mindig az igazságot mondom, nem bunkón, de kendőzetlenül - na, aki ezt nem tolerálja, az elég gyorsan kiiktat az életéből.

Nem baj, nem hazudozok senkinek meg szépítek, mert annak semmi értelme.