Kisebbségi érzéssel mit lehetne kezdeni? A többi lent.

Ott kezdődik, hogy gyerekként mindig szerénynek lettem nevelve. Namost valahogy a vágyaimat pont ezért nem valósítom meg. Tárgyakról van szó. Venni szerettem volna régebben sokszor Mercedest(W124) 15-20évest de mindig le lettem beszélve, hogy nem kell az nekem mert túl feltűnő, manapság meg sokszor filózok, hogy vennék egy iphonet vagy újabb autót és az van, hogy szeretném ezeket de nem akarok feltűnő lenni még ha van is rá pénzem. Egyszerű családból származom sima munkás szülőktől és én is egy sima dolgozó ember vagyok ahogy a feleségem is aki szintén hasonló családból származik. Soszor megfogalmazódik bennem ezekre a dolgokra, hogy minek nekem amikor egy olcsóbb is ugyanúgy megteszi. Az a baj, hogy nem érzem magam méltónak mert azek a dolgok nálam nagyobb embereknek való, de lehet ez egy téveszme csak nem tudom, hogy írjam felül.