Más is van úgy vele, hogy elérzékenyül egy-egy filmen?

Pontosítok kicsit. Ismerem a sztereotípiákat, hogy jaj, bőgünk a romantikus filmek előtt, meg egyéb nettó hülyeségek, de én most épp nem erre gondolok.

Előfordult veletek, hogy egy film jelenete közben elérzékenyültetek? Én eddig bárkivel néztem háborús filmet, vagy bármilyen filmet amiben véres, nyers harcjelenet szerepelt és az illető fapofával nézte végig, férfi, nő, teljesen mindegy.

Hogy honnan jött a kérdés: a barátnőm megkérdezte, hogy van-e kedvem megnézni vele egy filmet (Nyugaton a helyzet változatlan a címe, háborús film), viszont én már ezt a filmet egyszer láttam és már akkor is nagyon erős érzelmeket váltott ki belőlem, például a lángoló katona, emberek, akik az életükért könyörögnek, fuldokolnak. Ez vajon gyengeség, hogy engem ennyire meghat, hogy embereket szenvedni látok? Bevallom kicsit ódzkodom a gondolattól, hogy mondjuk amikor együtt nézzük a filmet sírva fakadok.Nem szeretném magam teljesen beégetni, de a szívem összefacsarodik, ha csak arra gondolok, hogy valaki (vagy éppen egy állat) szenved. Nem bírom végignézni, hallgatni és kerülöm a témát, ezért sokszor lehurrogtak már, hogy mit vagyok ilyen mimóza, máskor meg miért olyan nagy a szám.

Lány vagyok egyébként.