Miért csinálják ezt?

AÍgy lehetetlen válaszolni, hogy semmi konkrétumot nem mondasz. Erőnléti sport? Esztétikai, művészeti? Küzdősport? Labdajáték?

Akikhez jártál, ők tudnak eredményeket felmutatni, pl. neveltek ki olyanokat, akik később nívós versenyeken nyertek?

Eleve, régen sportoló gyerekként kérdezem, mégis mi az a sportág, ahol bejön veled a szülő, és ez nem ciki a többi gyerek előtt, vagy ez azóta megváltozott, és már mindenhová kíséri az embert egy szülő?

Mondjuk lovagolni mindig a gazdag kölyköket hordták, szóval megáll a pontod, hogy oda mennek a szülők, és rinyálnak, ha leesik a gyerek. Pedig amúgy maga a lovaglás borzasztó veszélyes, és a ló személyiségétől is sokminden függ, és ha rosszul esel, le is bénulhatsz, szóval valid az aggodalmuk, de akkor miért nem viszik inkább focizni a gyereküket?

Hagyd, hogy rájöjjenek maguktól. Neked úgysem hinnének. Én anno balettoztam, nem hittem, hogy egy bizonyos módszerrel operáló iskola rossz lenne nekem, hiába voltak emberek, akik kiléptek onnan, idősebbek voltak, mint én, és nagyon részletesen beszámoltak a tapasztalataikról, én úgy voltam vele 8-10 évesen, hogy ja, biztos csak nem jött nekik össze, nem elég tehetségesek, és ezért keserűek. Aztán elmentem, rájöttem, hogy tényleg kínszenvedés, persze, ez az út vezet ahhoz, hogy elismert ballerina legyél, de nekem ez csak egy hobbi volt, én alapvetően azért táncoltam gyerekként, mert szerettem, és egy ponton túl már nem leltem örömem benne, pedig a szüleim boldogok voltak, hogy tehetséges vagyok, és nagyra vihetem. Volt olyan társam, aki felvételt nyert a fővárosi balettintézetbe, és egy ponton én is megpróbálhattam volna, de úgy voltam vele, hogy én nem akarom, hogy ez tegye ki a teljes életemet, és ne legyenek barátaim a baletton kívül, ne lássam a családom, ne csinálhassak mást, amit élvezek.

Nagyon erős a késztetés benned fiatalként, pláne gyerekként, hogy nagyra vidd, mindenki arról álmodozott a környezetemben, hogy híres színész lesz, vagy elismert énekes, zeneművész, táncművész, politikai pályára lép és miniszterelnök lesz és megváltja az országot, olimpiát nyer, ilyenek. Ez valahol természetes. Nem kell, hogy a sporttársaidat felvilágosítsd, hagyd őket megélni az álmaikat, úgyse lesznek világbajnokok, de nem fognak neked hinni, ha ezt elmondod nekik, hogy neked abban a konkét istállóban szar volt. Te már túl vagy ezen, reálisan látod a világot és a lehetőségeidet, koncentrálj a jövődre.