Miért vagytok irigyek mások sikereire?

Nem minden sikeres ember tesz érte, hogy sikeres legyen és gazdag.

Amikor az ügyvezetőnek te mutatod meg, hogy működik a google drive és ő nettó másfél millát keres én meg 300-at, ott nem könnyű idegileg éppnek maradni. :)

Több helyen is dolgoztam már, és rengeteg ember van olyan pozícióban, ahol nem lenne szabad neki, mert totálisan inkompetens, nem sok mindenhez ért, de baromi sokat kaszál azon, hogy exceleket hoz össze már kész adatokból, amit az rak neki össze, aki 300-at keres. :)

ahol irigység van ott te nem vagy a helyeden, te nem választod azt amit a másik már megtett helyetted.

Benne látod azt ami te is megtehetnél, de nem választod, vajon miért?

Szerintem ez az irigykedős duma, átfordult kicsit, mivel a sok hülye, amint egy szót is szólnak róla vagy valamilyen negatív jelzővel illetik, máris bedobja a "mer' biztos irigy vagy" kártyát.

A másik meg van az irigység meg az igazságtalanság (persze ez is relatív), de ezt is szeretik egy kalap alá venni

Az nem irigység, ha látom és szóvá teszem az igazságtalanságot.

Cégemnél is folyamatosan azt látom, hogy van aki lerázza magáról a projektet, előre kiveszi belőle a pénzét, majd hagyja hogy a többiek oldjanak meg mindent.

Amikor azt látom, hogy egy munkatársam egy lakás árát kapja a semmire, miközben a projekten dolgozó 3-4 másik ember annyit nem kap, hogy köszönöm, akkor azt bárhogy is nézem, nem korrekt. Nagyon nem.

Én is nagyon sokszor tapasztalom azt, hogy amint valaki jogos, építőkritikát kap, reflexből az a válasza rá, hogy "mert csak irigykedsz!/csak irigy vagy!" - ahelyett, hogy inkább elgondolkodna a hallottakon.

Valamint az is elég gyakori eset lett saját, meg rokonaim környezetében is, hogy jellemzően igazságtalanságon keresztül sikerül többeknek előrébb jutnia, aztán amint valaki ezt szóvá meri tenni, rögtön irigységként könyvelik el. Pedig "csak" az ember igazságérzetét bántja.