Mi jellemző egy bunkó emberre, kire lehet azt mondani?

Figyejjémá kishaver, mert te itt most kérdező, asztat hised, te vagy a menő csávó?

Hogy mi van, köcsög, hogy ez a te garázsod, s be akorod tolni a szaros talickádat? Tummeg, hogy odaállok, ahova akarok, pofád befogód.

Hát, mondjuk ilyen. Ilyen is.

Meg olyan, aki mögötted megy be a forgóajtón, s előtted jön ki. Bejön és nem köszön.

Merően bámulja a villamoson a melleidet, s megkérdezi, hogy a Hamlett kekszről miért írt operát a segszpír.

Arról is elmondható, aki nyomogatja ész nélkül a piros kezet, mert nem érti, mit olvas.

A bunkóság egyébként többféle módon is megnyilvánulhat, s nincs szoros összefüggőség az iskolázottsággal. Neveltetéssel inkább, bár az sem kizárlólagos.

Szép magyar szóval lehetne antiszociálisnak is nevezni. Nem igazán képes a közös játékra. Nem tud belehelyezkedni a másik ember világába, azt hiszi minden őérte van. Beszélni sem tud rendesen, kicsi a szókincse, de le tud szólni akár professorokat is, me' ő tudja a tutit.

Túliskolázott meg azért lehet ilyen, mert ő is azt hiszi, ő a világ közepe. Neki jár, mert ő feltalált, operál, operában énekel, szóval okos.

A bunkó, mint emberi jelző, a faragatlan szóból ered.

Azt jelenti, hogy az illető modora: csiszolatlan, nyers, olykor túl őszinte(sértő mód). Röviden ennyi.

Rám is ezt mondják.

De tudod ez nem bunkóság, én csak szimplán, felsőbbrendű lény vagyok. Nem vagyok olyan kutya mint ti. Ezért azzal jár hogy én bármit megcsinalhatok, míg ti az én seggemet nyalja tok. Én adok munkát. Szóval ez természetes.