A motiválatlanság vezethet oda hogy az ember csak a sok pénzben látja a boldogságát?

Nem feltétlenül csak a motiválatlanság. Az emberi kapcsolatok mennyiségének vagy minőségének hiánya is vezethet túlzott orientáltsághoz a pénz felé.

Az emberek tudnak boldogságot is okozni a másiknak,de pokoli lelkifájdalmat is. A pénz nem bánt meg,ha ésszel bánsz vele nem "hagy el",nem kell figyelni hogy fenntartsd az érdeklődését,nem okoz sérelmet. Mellesleg lehetőségek tárháza jár vele együtt.

Igazából mindkettő kell hogy legyen majdnem fele-fele arányba,bár a mérleg inkább dőljön egy kicsit a minőségi emberi kapcsolatok felé.

A környezetemben már észrevettem,hogy azok vannak úgy oda a pénzért,akik nem találták meg a körülöttük lévő emberekben a biztos pontot és ismerek ugyanolyan anyagi helyzetű embereket,akiket sokan szeretnek és valahogy így a vágyaik sem a luxus felé tolódnak.