Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Miért vagyok ilyen?

Miért vagyok ilyen?

Figyelt kérdés
Utálom a társaságot,nem szeretek emberekkel találkozni,egyedül akarok lenni,van pár barátom,de sulin kivül velük se szívesen találkozok.

2017. szept. 16. 13:22
 1/3 anonim ***** válasza:
100%

Nem tanultad meg élvezni az emberekkel a kapcsolatot.

Ha valaki a barátai közt elengedi magát, önmagát adja, és elfogadják őt és szeretik a személyiségét, rohadtul élvezi és boldog, ez miatt mindennap barátokkal akar lenni.


Aki viszont soha nem adja önmagát, fél hogy mit gondolnak róla, kínos helyzetekbe kerül, annak hihetetlenül kellemetlen lehet ha haverokkal kell lógni, hisz semmi élvezet nincs benne.

Illetve, ha önmagát is adja, és nem fogadják el, az nagyon rosszul éri őt, ezért még inkább nem akar közéjük menni.


(Sokan tudatlanul is, akaratlanul is elnyomják a valódi énjüket, mert félnek.)

2017. szept. 16. 13:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:

Vagy antiszociális személyiség vagy,ezt a hajlamot lehet örökölni genetikailag,vagy esetleg (kezdődő) szociális fóbiás probléma.

A kettő nem ugyanaz,a szoc.fóbia az betegség.

Különben sokan szeretnek egyedül lenni,nem olyan nagy baj ez,mindaddig,amíg nem fordul át esetleges betegséggé.

Én is ilyen vagyok,a munkahelyemen kívül nem járok el társaságba,mert az emberek nagy részét bunkónak,primitívnek,infantilis nagyszájú,képmutató idiótának tartom,nincs hangulatom hozzájuk,inkább itthon pihenek,vagy hasznos dolgot csinálok akár a munkahelyemen pluszmunka keretében.

2017. szept. 16. 13:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:

Én is ilyen vagyok nagyon megkeseríti az életem 30 éve, társkeresőn próbálok pasizni. Nagy nehezen 3szor összejott max 2eves kapcsolat de ők se toleralták pl, hogy társaságban csak ülök kukán feszengek és alig várom hogy hazamenekuljek, aztán meg bedepizek ha sokat vagyok egyedül. Nem tudom mi lenne a megoldás, erőltetni nem tudom, hogy ne feszengjek. Ha lenne ilyen klub (Dublinban, Pesten) lehet elmennék, csetelnék hasonlókkal hátha ők már találtak valami megoldást.


Szerintem azért vagyunk ilyenek mert kiskorunkban sérült a kötődésünk anyankkal. Pl kórházban volt mondjuk egy hétig az mar eleg. Nekem 1 héttel később jött egyszer vissza mint megígérte (hiába nem tehetett róla az 1. három év a legmeghatarozóbb. Utána mesélte h levegőnek néztem, nem beszéltem, meg hisztiztem az oviban hogy nem akarok hazamenni, folyton ledobtam magam a padlóra durvan.

2017. okt. 8. 20:29
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!