Mikor voltál a legboldogabb?

1, 2005-ben;

2, Egyedül voltam párkapcsolat terén, de egy rendkívüli emberrel találkozhattam, együtt munkálkodtunk, ami szuper volt;

3, Nincs szükségem rá, azonban valahogy a lényemben van, hogy segíthessek valakinek valamiben, akárcsak hogy meghallgassam, vagy javaslatot adhassak valakinek valamiben;

4, Ritka az ilyen alkalom: aki jó emberismerő, az észreveszi és örül neki, aki pedig az a "ba××nk alá a másiknak" beállítottságú, na az meg dul-ful, hogy most örülök valaminek, így azon agyal, hogy ez az állapot rövid ideig tartson;

5, Nem az, de ha jó találat van, akkor pozitív irányba változást hozhat az egyének életében.

18-20 között

Volt párkapcsolatom, de távkapcsolat.

Nem, nincs szükségem a boldogsághoz másik emberre, nem, a párkapcsolat nem garancia semmire. (De eltelt vagy 10 év, mire idáig eljutottam.)

Semmi sem garancia a boldogságra, bármikor véget érhet bármi, ami addig boldoggá tett. De az mindenképp igaz, hogy akkor van nagyobb esélyed a boldogság kiteljesedésére, ha van valaki, akivel megoszthatod a boldogságod (itt nem feltétlen párkapcsolatra gondolok, lehet egy barátról, rokonról is szó).

Velem az a gond, hogy nagyon nehezen élem meg, ha valami rossz történik, akár valami apróság miatt is magam alatt tudok lenni, ezért nekem szükségem van arra, hogy lelki biztonságot nyújtson a családom, a barátnőm és a párom is. Persze, egyedül is tudni kell boldogulni az életben, de sokkal könnyebb szembenézni a problémákkal úgy, hogy ha tudod, hogy több olyan személy is van melletted, aki támogat és szeret. És persze még jobb érzés megosztani az örömöt is, ha sikerült valami rossz dolgon túllendülni.