Hogy lehet másképpen mondani, ha valaki hangulatingadozásos?

Olyasmire gondoltam, hogy valaki elmegy reggel hazulról, és veszekedett a feleségével,és mondjuk, attól nagyon ráncolja a homlokát, nem beszél, csak rossz kedve van. Aztán délelőtt valaki mond neki valami hízelgőt, és attól jó kedve lesz, már nem ráncolja a homlokát. De ebédre a menzán pont olyan van, amit ki nem állhat, és emiatt nem is ül más mellé, nem szól senkihez. Stb. Este hazafelé a boltban valaki eléáll, már eleve rosszkedvűen ér haza. A felesége meg késik, a gyereke az iskolából beírást kapott, már a vacsorától is elmegy a kedve, mire a felesége hazaér, beszélni se akar vele.

Egész nap mindig más a kedve, a hangulata, attól függően, hogy mi történik vele; szóval nem nem ok nélkül, csak erősebben befolyásolja, hogy mikor mi történik vele.

Komolyan?

Én inkább a köznyelvben használatos kifejezésre gondoltam, hogy van-e jobb a hangulatingadozásosnál. Mert azért nem beszélünk pszichológiai kifejezésekkel egymásról. Az olyan tudálékos lenne.