Nem budapestiek, ti nem vágyakoztatok soha arra, hogy Budapesten éljetek?

Nem, nem, nem! Nem!

nem, nem, soha!

Volt egy idő, amikor szerettem volna Pesten lakni. Tini koromban sokat jártam fel az exem miatt. Úgy mond az eleinte valamennyire megtetszett a város, az éjszakai fényeknek az a jellegzetes hangulata, az épületek, csomó szórakozási lehetőség is van (színház, mozi, múzeum, a Budai vár, Gellért hegy, egyszerűen imádom), sok munka lehetőség stb. De viszont, zajos, szmogos, nagyok a távolságok, rossz a közlekedés, rengeteg az ember, de mégis olyan magányos fillingje van, senki nem ismer senkit (falun mindenki ismer szinte mindenkit, barátságosak is) nekem hiányozna a csend, a nyugalom, az hogy csendben elvonuljak a mezőre vagy ki menjek a tóhoz rajzolgatniami 5-10 percre van innen ahol most élek, oda kint nincs nyüzsgés, pár horgász van csak, vagy éppen ott csak az őzek, nyulak, vadkacsák és a madarak vannak. Belegondolva, ha Pestre kellene feljárnom dolgozni, akkor inkább Pest mellé egy kisebb városba vagy faluban laknék.

Kb 14-17 éves korom között vágytam oda, de azóta sokat tapasztaltam és már egyáltalán nem akarok ott élni.

... Faluba mennék lakni.*

Én igen, ezért oda is költöztem pár évre. Aztán ebből is elég lett, utána külföldre mentem, ott is nagyvárosba, aztán országot váltottam, szintán nagyvárosba. Tavaly 15 év nagyváros után meguntam és most ismét vidéken élek és imádom :D

igazi nagyvárosban mióta az eszemet tudom akartam élni (vidéki megyeszékhely, egy múzeum, egy színház, két mozi, három értékelhető kávézó és négy étterem, nem rossz, de nekem ennél több inger kell), de budapesten soha, a turistaként látottak között a legszörnyűbb, tehát ott lakni esélyt se adtam neki. bécsben vagyok amúgy éppen.

Nem feltétlenül ott, de annál sokkal nagyobb városban is akárhol inkább, mint ezen a 3ezres településen, ahol 34 éve élek!!!!!