Lehet egy rendezett életet élő család -tehát nem züllött, kifelé erkölcsös- a falu szégyene olyan értelemben, hogy utálják, csak amíg nincs komolyabb probléma, válság a faluban, addig "jópofiznak" velük?

Szinte az egész faluban tudják (2200 lakos), hogy ebben a családban az apa/férj családja tartotta egyben a házaspárt, míg az anya/feleség családja keltette a feszültséget, amelyet a nőn keresztül (aki lelépett volna rögtön a házasság után a részesedéssel) kapott meg a férj meg a gyerek, illetve a férj nővére, anyja, apja, anyjának fia, s sokan mások. Például a házaspár lánya kínozta az unokabátyja macskáit. A férj/apa is átvette a lánya és a felesége gonosz, aljas, hazug természetét.

Szóval sok dolgot leműveltek ők hárman -a férj már a saját családja ellen fordult, a gyárban, ahol dolgozik, össze-vissza hazudott; terjedt a hír a közeli városban (akkor még nem falun laktak) a botrányokról. Végülis a férj családja (anyja, apja, nővére, s annak fia) nagy nehezen megbocsátott nekik, hármójuknak.

7 év múlva leköltöztek a város melletti faluba, ahol a feleség már 25 éve dolgozott akkor. Sajnos a család botrányai már régóta ismertek voltak arrafelé, de mivel a feleség jó munkát végzett és végez ott a mai napig, nem esett bántódása. (Máshoz nem ért, ez nála az ütőkártya, hogy olyan becsületes, csak a másik a hülye!) Amikor leköltözek végül a faluba, akkor sokan mondták a nő anyósának és családjának, hogy nem örülnek ennek a ténynek.

A mai napig is csak megtűrik őket arra, csak annyit beszélnek a szószátyár nővel meg a férjével, amennyit muszáj, nem bunkó módon, kedvesen.

De van arra esély, hogy ha komoly probléma lenne arrafelé, akkor kimarnák őket?