Realisztikus a külföldi élet számomra nyárig?
25 éves, ocsortány lusta férfi vagyok. Vidéki mamahotelben élek, Pesten a belvárosban dolgozom, állami szférában informatiksuként, bruttó 400-ért. A baj annyi, hogy rühellek dolgozni, csak dögleni szeretek igazából és a mostani munkám előtt is másfél évig csak döglöttem, de egyetlen mentálhigiéniés szakember sem tudott rajtam soha segíteni és hiába járok most is pszichológusok hadához, nem tudnak segíteni, az elmúlt 8 év terápiája felesleges volt és jó sok szakembernél megfordultam, az ország minden táján.
Fél év alatt összespóroltam 1 milliót a fizetésemből, de kezdek belebolondulni, főleg azért mert napi 4 órát ingázom (2 oda, 2 vissza). Azzal kompenzálok, hogy munkában próbálok pár órát aludni, vagy jóóval korábban elmenni, de többször meg lettem fenyegetve, hogy amit csinálok az elfogadhatatlan és amint találnak helyettem mást, repülök. Annyi a szerencse, hogy ennyi fizuért más nem akar idejönni. De nyár közepe fele fognak változtatni valamin és akkor lehet nekem befellegzett ott.
Pestre nem akarok felköltözni, számomra skandinávia lenne az ideális, többször voltam kint és nagyon tetszett. Ki is néztem egy várost ahova szeretnék költözni, de iszonyat drága a magyar fizetésemhez képest, és ebből úgy érzem nem tudnék összespórolni kinti albérletre. Munkát pedig hiába keresek, folyamat elutasítást kapok mert nem tudom a helyi nyelvet de én meg lusta/fáradt vagyok nyelvet tanulni. Emellett a szakmámhoz sem értek egyáltalán, szakmai teszteken itthon is 0 ponttal buktam el mindig. Napi 5 perc DuoLingozom a nyelv miatt, de ennél többet nem tudok mert bealszom előtte...
Egyetemre is jelentkeztem ott, mesterképzésre, de mivel a bsc diplomámat is erkölcstelenül szereztem meg, így zéró tudással gyorsan kibuknék, még ha fel is vennének. De jelenleg nem tűnik valami bíztatónak ez az egyetemi jelentkezés, mert az angol nyelvvizsgám nem fogadják el és nem tudom, hogy azt a nyelviizsgát képes lennék letenni amit kérnek. A szövegértés részére ránéztem és rosszul lettem tőle, annyira nehéz. Pedig beszélek jól angolul, a viszga hallgatás/beszéd/írás részével egyáltalán nincs bajom, de ez a szövegértés és a szókincs ami kell hozzá...
Fizikai munkázni a fizikumom miatt képtelenség, 130 kilósan próbáltam gyárazni, gyorséttermezni, árut feltölteni itthon, de pár napnál tovább nem bírtam. Összeestem, vért pisiltem utána napokig és lábra sem tudtam állni.
Kezdem feladni a reményt, hogy én egyszer kijutok.
válasza:Igen, de nem külföldre kell egyből, főleg olyan helyet, amit nem is ismersz csak szimpi. Ha már ennyire külföld...
Én is rohanhatnék most egy országba ami szimpi nekem, hogy na ott aranyéletem lesz, aztán mosogathatok, lehetek takarítónéni vagy mondhatom azt, hogy eljárok interjúkra és hátha felvesznek olyan céghez ahol lehet kérni, hogy helyezzenek ki és ugyanezt a munkát végezhetbém odakint.
válasza: válasza: válasza:Ha te nem változtatsz a hozzáállásodon és az életeden, akkor nem fog változni semmi.
Az itt leírt passzivitásoddal nem nagyon látszik esélye, hogy kint bármivel jobban menjen az életed, mint itthon. Ismerek olyat, aki (szerintem) hozzád hasonlóan állt a kiköltözéshez. Kiment külföldre a nagy sikersztori reményében, pályázgatott helyekre, talán volt egy pár állás interjún is, de (szerintem) nem is igazán tette oda magát, egy idő után elfogyott a pénze és hazajött, visszatérve a régi életéhez.
Ennek nem kell törvényszerűen így lennie, de csak te tudsz rajta változtatni. Ha összekapod magad, elkezdesz tenni magadért, nyelvet tanulsz, aktív életet élsz, kitanulod a szakmát, elkezdesz dolgozni, akkor lehet belőle akár egy szép karrier is. Könnyen lehet, hogy épp csak arra a lökésre van szüksége az életednek, hogy kizökkenj az eddigi kényelmes kis életedből, amiért semmit nem kell tenned. Ha már nem tartanak el, nem kapod ajándékba a pénzt a semmit nem érő munkádért, talán ráérzel a piaci verseny ízére, megtanulod értékelni, hogy teljesíteni is kell a pénzért. Ha kint szembesülsz vele, hogy bevétel nélkül nincs lakás, nincs kaja, tudás nélkül nincs munka, akár még motivációt is találhatsz benne, hogy minél többet, jobban, eredményesebben dolgozol, annál több pénzt kapsz érte és annál jobb megélhetést biztosíthatsz vele. Sokat tud segíteni, hogy az ember kimozdul a komfort zónájából. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy a kényszerhelyzet önmagában egy csapásra megoldja minden problémádat. Ehhez szükség van arra, hogy te magad minél jobban reagálj a nehézségekre, akarj tanulni, fejlődni, tovább lépni.
A pszichológusok hada sem képes téged megváltoztatni, ha te magad nem akarod a változás eredményét és tenni azért, hogy el is tudd érni. A pszichológus csak annyiban tud segíteni, hogy milyen módon tudsz tenni a változásért, ellenőrzi, hogy mennyire haladsz vele, jó irányba haladsz-e, megpróbálhat ösztönözni, támogatni, de mindennek a középpontjában az áll, hogy a munka a te dolgod, a változást neked kell elérni, nem neki.
A pszichológus pont olyan, mint egy sport edző. Meg tudja mondani, hogyan edzzél, mennyit csináld, milyen módszerrel csináld, milyen időközönként tedd, mit egyél, hogy jobban segítse a kitűzött céljaidat, stb. De nem ő fogja csinálni helyetted, ő csak áll melletted és ellenőrzi, hogy jól csinálod-e.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!