Tanárok vagy ha tanárok lennétek; ti mit tennétek, ha egy diákotok egy beszélgetés során bevallaná, gondolkozik az öngyilkosságon, de megkérne, ne szóljatok a szüleinek?

Nem szólnék a szülőknek... megbeszélném vele hogy miért akarja megtenni esetleg iskola pszihologus.

Mások bizalmával nem szabad játszani

(Végsőséges esetben kell csak szólni a szülőknek)

igaz még diák vagyok de azért válaszolok.

Ha egy diák ilyent mond a tanárának akkor az azt jelenti, hogy a szülőkkel nem tudja/nem meri megbeszélni. Nem feltétlenül a szülők az ok, csak nem olyan a kapcsolat velük. Ha elmondja a tanárnak akkor úgymond tőle vár segítséget, esetleg csak bízik benne annyira hogy tudja neki elmondhatja és egy biztos pontot lát benne. Ha a tanár ezek után tovább mondja a szülőknek, akkor csak még rosszabb lesz. Én személy szerint (meg szerintem mindenki) úgy érezném elárult és, hogy nem bízhatok benne. Újra egyedül érezném magam ami csak még jobban felerősítené ezeket a gondolatokat, vagy esetleg később nehezebben bíznák meg az emberekben.

Az iskola pszichológus is kérdéses. Persze ha tényleg komoly a baj és meghaladja a tanárt akkor más a helyzet de akkor se letámadni a diákot ezzel hanem csak szépen. Mert ha elmondja egy tanárnak akkor segítséget akar kapni és nem valószínű, hogy vissza utasítja