Mi az amit nem csináltok,mondatok vagy szégyelnétek a gyereketek előtt?

Nincs gyerekem (még), így csak fiktív választ tudok adni.

Azt soha senki előtt nem szégyellném, hogy énekelem a kedvenc számomat, sőt inkább arra nevelném a gyerekeimet, hogy merjék jól érezni magukat mások előtt (is), merjenek természetesen viselkedni, felvállalni önmagukat.

Káromkodni kicsi gyerek előtt nem káromkodnék, idősebb (mondjuk már majdnem felnőtt) előtt szolidabb káromkodásokat azért használnék, mert 1. addigra úgyis hallotta őket másoktól, nem tőlem tanulná, 2. utálom, amikor valaki túlságosan álszenteskedő, és a 16 éves gyereke annyit se mondhat előtte, hogy “basszus”. Egyébként nem beszélek alpárian, ritkán káromkodom és annyira azért nem csúnyán, tehát ennyit inkább felvállalnék egy idősebb tinédzser előtt, minthogy képmutatónak vagy merevnek tartson.

Térden állva zokogás - ilyet amúgy se csinálnék soha, gyerek ide vagy oda.

Valaki megüt - remélem, erre nem kerül sor EGYÉBKÉNT SE, tartom magam olyan jó emberismerőnek, hogy ha valaki agresszióra hajlamos, azzal nem ápolok közeli kapcsolatot. Ha egy idegen megtámad, az meg nem “szégyellnivaló”, inkább egy olyan helyzet, amiből mindenképp szeretném épségben kijuttatni mindannyiunkat.

Régi rossz iskolai teljesítmény - ezt se titkolnám előtte SOHA. Nem szeretném, ha egy megfelelési kényszeres érzelmi roncs lenne belőle, aki úgy érzi, soha nem elég jó, csak ha tökéletes, és soha nem hoz haza rossz jegyet. Szeretném megtanítani neki, hogy SZABAD hibázni, hogy nem lesz attól kevesebb, ha rossz jegyet hoz haza - megosztanám vele, hogy nekem is voltak rossz jegyeim. Az lenne az ideális, ha kialakulna benne egy belső motiváció, hogy tudja, mit kell teljesítenie ahhoz, hogy elérje az álmait, de ne érezze kényszerítve magát, hogy MINDENBEN tökéletes legyen.

Veszekedés másokkal - hát, ez szerintem közel elkerülhetetlen, de elgondolkodtatott. Az én szüleim nagyon sokat veszekedtek (és veszekednek) előttem, nem szeretném, ha ezt bárki másnak is át kellene élnie miattam. Talán annyit tehet az ember, hogy legalább KULTURÁLT FORMÁBAN vitatkozik, attól nem sérül a gyerek se, ellenben azzal, amikor valaki tör-zúz, reggeltől estig üvöltözik, minden problémát éretlenül kezel, makacs, alpárian beszél… Veszekedni időnként mindenki szokott, de meg kell tanulni éretten, higgadtan kezelni a konfliktusokat.

Ami privát/gusztustalan

Nem vagyok annak a hive h valaki a gyereke előtt wczik, borotválkozik,meztelenre vetkőzik...