Érez valaki abból eredően valamilyen hiányt, mert nincs facebook oldala?

Még az első vók: pontosabban van, de már bő fél éve inaktív.

A megmaradt időmet értelmesebb dolgokra fordítom.

Aki akar elér telón vagy Skype-on, és esetleg talán meglepő, de élőben is meg lehet keresni.

Hi5, iwiw, myVip korszakban remekül elszórakoztam ezekkel a közősségi oldalakkal kb 3 hónapig, majd meguntam, töröltem magam. Facebookra nem is regeltem.

Meguntam ezt a social média margaságot, valahogy nem izgat, hogy mindenféle ezer éve nem látott régi ismerőssel hozzon össze a sors.

A mindennapi életben tartom a kapcsolatot akivel kell, és jobban szeretem, ha személyesen csevegek bárkivel, mint chat-eljek, pötyörésszek valakivel.

Ezekből adódóan nem érzem, hogy valamiből kimaradok, lemaradok.

Nem!

Egyedül az idegesít, mikor bizonyos nyereményjátékok, csak a facebook-on érhetőek el.

Azért sokan úgy tesznek, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy mindenki fennt van a facebook-on, s ha valaki nincs ott, akkor az már nem is lenne ember!

Pedig de! Teljes értékű embernek érzem magam, és nem is vágyom facebookra. :)

Szia!

Nekem ugyan van fb. oldalam, de jó, ha kéthetente benézek. Mostanában ugyan gyakrabban, mert általános iskola osztálytalálkozó szerveződik, amire az kiválóan megfelel.

Gyerekemnek meg kell, hogy legyen, lévén a leckéket ott tudja elkérni, ha hiányzott az órákról és az osztályfőnök is sokszor ott írja ki a közlendőit.

nem, nem éreztem soha hátrányát, de olyan már volt, hogy elakarták hitetni velem, hogy hátrányomra válik, hogy nincs pofafüzetem.

csak előnyét érzem: nem tudnak olyan emberek rólam bizonyos dolgokat amiket én nem szeretnék. nem tudnak csak úgy rám keresni, így aki akar valamit az személyesen megkeres. aki erre a személyes megkeresésre veszi a fáradtságot az valóban megszeretne ismerni, nem csak úgy ismerősnek bejelölni, hogy eggyel több legyen neki.

így csak olyan emberekkel tartom a kapcsolatot, akik valóban érdemesek rá (minden fellengzés nélkül írom ezt) és akiket valóban érdekel, hogy mi van velem.

semmiről nem maradtam le soha, így olyan fontos események nincsenek ott ami engem érdekelne/érintene.

de számtalanszor előfordult már, hogy valami elképesztő fejjel néztek rám amikor mondtam, hogy nekem nincs- na annál idegesítőbb nincs.