Ez az állitás igaz?

Kérdező, két dolgot keversz;

Amit linkeltél, arra én is csak azt tudom mondani, amit a #3.

A "DNS "átírásának" semmi köze a különféle megbetegedésekhez. Abban van igazság, hogy a negatív gondolatok kárt okoznak a testben. Azt tényleg kimutatták, hogy a stressz a különféle betegségek melegágya, ezért ha mentálhigiénésen nincs rendben valaki, az nagyobb eséllyel betegedhet meg testileg is.

Ez amúgy szerintem sem ezotéria ketegoria

A kérdezőt tudományosan érdekli

Pl pszichológiailag lehetséges e, mennyire valósagszerű stb.

Mert itt szkeptikusok nak fszag az ezosoknak tény...ilyen-olyan okokból.

Vagy a tudomány hivoi is olyanok mint az ezosok többsége.

Kevés aki valóban benne van. De a többség csak vakon elhiszik dr.xy, prof.wz állításait. Bizonyítékok nélkül?

"A tudósok kimutatták, hogy a DNS-ünk átprogramozható szavakkal, érzésekkel és a szándékkal."

Tehát ha valakire elég sokszor rá aggatjuk a patkány jelzőt akkor a DNS szerkezete kezdene átalakulni egy patkányéhoz hasonlóvá?

Ilyet biztosan nem mutatott ki egy tudós sem. Ez fizikai képtelenség.

Epigenetikának hívják. A dns pl. metiláció változik életkörülményekkel. Nem a dns íródik át, hanem a dns olyan szakaszai gátlódhatnak vagy aktiválódhatnak, amik alap esetben máshogy működtek.

A dns fel van tekeredve hiszton fehérjékre a sejtmagban, ezt hívjuk nukleoszómának. Ez a struktúra szablya meg azt, hogy egy dns szakaszról íródik át fehérje vagy nem. Ha nagyon be van tekeredve, akkor az egy nem működő szakasz (heterokromatin), ha pedig laza vagy le van tekeredve, akkor íródik róla információ, tehát működik (eukromatin).

A dns-t ugye részben foszfát, részben cukor és részben bázis építi fel. Dns esetében ezek a bázisok a timin, adenin, guanin és citozin. A kémiában a szerkezet megszabja, hogy egy anyag mihez tud kötődni és hogyan. A nukleinsavaknak is megvan a szerkezetük, amivel jól kötődnek a hiszton fehérjéhez.

Viszont ezek a bázisok átalakulhatnak és ezzel megváltoztatják az egész nukleoszóma (tehát a hiszton + dns) struktúrát. Pl. a metilációval, amikor ha jól emlékszem citozinhoz egy metil csoport kapcsolódik (és ilyenkor timinhez lesz hasonló) és ekkor a dns letekeredik a hisztonról, azaz egy nem működő (heterkromatin) részből hirtelen egy fehérjéket és rns-eket gyártó (eukromatin) rész lesz.

De ez fordítva is végbemehet, pl. azt hiszem acetilálás esetén a hiszton fehérje változik meg és ilyenkor meg feltekeredik a működő dns szakasz és így nem gyárt már fehérjéket és rns-t.

A lényeg, hogy ezek a metilált, acetilált (stb.) mintázatok szablyák meg a dns melyik része működjön. A mintázatok pedig változnak életmóddal, életkörülményekkel és olyan dolgok is hatással lehetnek rá, amire nem is gondolnánk. Nem csak emberben, de más élőlényekben is. Pl. vannak növények, amik egy fajba tartoznak, de annyira más ez az epigenetikai mintázatuk, hogy a rendszertanász botanikusok sem gondolták egy fajba tartozónak őket és csak később jöttek rá.

Illetve ahogy magát a dns-ben rejlő információt, úgy az epigenetikai információdat is átörökíted.

Azt hiszem ennek a legjobb lenyomata a második világháború alatti éhezések és a későbbi generációk elhízási problémáival áll kapcsolatban, de most nincs kedvem utána olvasni. De ha beírod keresőbe, hogy epigenetika és éhezés vagy háború, akkor biztos kidobja.

De mint írtam, sok minden mást is tovább lehet örökíteni így, tehát nem mindegy, hogy hogyan élsz és mit érzel közben. A stressz, depresszió, félelem bizony átalakítja az epigenetikai mintázatot.

Ha nem így lenne, akkor az élet nem tudna adaptálódni, mert a teljesen véletlenszerű mutációk önmagukban nem elegek.

Szóval az állítás nagy részben igaz. Bár nem tudom, hogy ki hogyan interpretálta.