Kezdőoldal » Ezotéria » Egyéb kérdések » Nagy Bumm, vagyis Ősrobbanás....

Darius- kérdése:

Nagy Bumm, vagyis Ősrobbanás. Létezett vagy csak elmélet?

Figyelt kérdés
Én azt mondom, hogy nem. De nem állítom száz százalékossn. Nem a vallási tanítások miatt, hanem azért, mert nincs erre egyértelmű bizonyíték. Azért ebbe a kategóriába írtam, és nem a tudományokba, mert nemcsak a tudományos megközelítések érdekelnenek,ha lesz ilyen. Ha mégsem jó a kategória, kérem rakják át. Tehát érdemes abban hinni, ami nem biztos úgy volt határozottan?

ápr. 2. 19:52
A kérdező szavazást indított:
Igen
Nem
Talán
25 szavazat
1 2
 1/20 anonim ***** válasza:
91%
A bizonyítékok mind erre mutatnak, és egyelőre legalábbis senki nem tudott semmilyen alternatív ötlettel előrukkolni, ami mindazt megmagyarázná amit most az ősrobbanás elmélete.
ápr. 2. 20:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/20 anonim ***** válasza:
78%
Az ősrobbanásban nem kell hinni. Az emberiség rendelkezésére álló információk alapján jelenleg ez egy eléggé korrekt, érvekkel, adatokkal, megismételhető kísérletekkel alátámasztható magyarázat a világegyetem keletkezésére, még ha vannak is homályos részletek.
ápr. 2. 21:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/20 Grimfox ***** válasza:
81%
Az ősrobbanás egy nagyon valószínű teória. Bizonyítani nem lehet közvetlenül, de a közvetett bizonyítékok elég valószínűvé teszik.
ápr. 2. 21:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/20 anonim ***** válasza:
90%

Talán azért nem hiszel az ősrobbanásban, mert nem jól értelmezed. A tudomány azt állítja, hogy van most a világunk, ez megy valamilyen irányba (pl. tágul). Ha az irányt megváltoztatjuk, vagyis visszafelé megyünk az időben, eljutunk odáig, hogy sokkal kisebb helyen volt összesűrűsödve az az anyag/energia, ami most még mindig távolodik egymástól.


De ez a kis helyen összetömörödött izé egyszercsak "felrobbant". Hogy miért, azt nem tudjuk. Hogy mi volt azelőtt, azt se tudjuk. Viszont szinte biztosak vagyunk abban, hogy ez a robbanás tényleg megtörtént.


Vagyis a tudomány nem azt mondja, hogy az ősrobbanás mindennek a kezdete, hanem hogy a ma ismert világunk kezdete. Talán egyszer megtudjuk, hogy mi volt azelőtt, de ahhoz még sokat kell agyalniuk a tudósoknak.

ápr. 2. 22:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/20 A kérdező kommentje:
Értem. Nagyon jókat írtatok.
ápr. 3. 10:48
 6/20 anonim ***** válasza:
66%

Az ősrobbanást "bizonyítani" kívánó vöröseltolódás oka sok minden lehet. Olyan ez mint egy lego. A kísérleti eredményekből több vár is építhető, de nekünk csak egyetlen felépíthető kell. Vajon miért? És már be is van bizonyítva? A Födlön élő ember, aki sosem hagyta el a picuri planétáját már bizonyítottan tudja, hogy a végtelenség hogyan keletkezett ? Ejha...👌



A vöröseltoládás magyarázata lehet egyszerű fényfáradás, fénysurlódás, de lehet az is hogy a csillagok, galaxisok fénye gravitációs vöröseltolódást szenved az interstelláris anyagon. Az elméletem szerint ez amiatt van, hogy egyszerűen az atomok mérete csökken a gravitáció pedig egyre erősebb lesz. Kifejtem...


Mit ne mondjak az ősrobbanás standard elméletében sok ellentmondás van. A részletesség igénye nélkül csak néhány közülük:



1 - Síkság problémája: k=0 nagyon


pontosan (mérésekből), ehhez


speciális kezdőfeltételek


kellettek



2 - Megfigyelt homogenitás


problémája: a háttérsugárzás


izotóp – ehhez egyszer oksági


kapcsolatban kellett lennie


mindennek



3 ● Honnan származnak a kezdeti


fluktuációk, amik a galaxisok


kialakulásához vezettek?



4 ● Inflációs kozmológia elmélete (1980):


● 10-3 2 s-kor


exponenciális felfúvódás



5 ● 30 nagyságrenddel


kitágul az Univerzum



6 ● Következményei:


● Tér görbülete kellőképp kisimulhat


a felfúvódás alatt



7 ● A felfúvódás előtt oksági


kapcsolatban volt minden



8 ● Kezdetben kvantumfluktuációk,


amiket a felfúvódás növelt


makroszkopikus méretűre



* * *



Az ősrobbanást vizsgáltam mostanában, mert relevánsan kételkedek az egész elméletben. Rengeteg fizikai tételt sért és csak nagy belemagyarázások árán, lehetne megkerülni, de néhány esetben az sem megy, mert újabb ellentmondásokba kerülünk. Energia megmaradást, entrópia tételt is sért és a szingularitást sem magyarázza meg. Lényeg a lényeg, hogy számtalan lehetőséget megvizsgáltam, egyenleteket oldottam meg, osztottam szoroztam, ahogy szokták mondani és végül arra a megállapításra jutottam, hogy egy állandó állapotú modell stacionáriussá alakítása révén lehet megmagyarázni az univerzumunk keletkezését. Azaz állandóan ismétlődő folyamatok mennek benne végbe, de semmi nagy bumm sem volt és nagy reccs sem lesz meg semmilyen bigbangból eredő végállapot felé konvergáló folyamat.



Lényegében az ősrobbanás során a tömeg lett pozitív és ezért látszik tágulni az univerzum, miközben valójában összemegy, azaz mivel a tömeg egyre növekszik, így minden fizikai objektum, atom egyre kisebb lesz és ugye minél régebbi egy anyag a kibocsájtott hullámhossza annál nagyobb és ebből adódik a vöröseltolódás illúziója. Egyébként egy egyel magasabb térdimenziós téridő gigantikus fekete lyukbába zuhanva az anyag ugyanolyan eltérést produkál, mint amit mi az ősrobbanás utáni állapotnak érzékelünk.



* * *



Üljünk egy forgatható zongoraszéken, és kezdjünk el rajta forogni. Nyitott szemmel láthatjuk a forgást, de csukott szemmel megállapíthajuk-e hogy forgunk? Karjainkat kinyújtva/behúzva érezhetjük a centrifúgális és a Coriolis erőket, sőt az egyensúlyi szervünk a fülünkben is figyelmeztet erre minket.



Mi lenne, ha hirtelen eltünne az egész világegyetem? Érezhetnénk-e még a forgást? Ha csak mi vagyunk, akkor van-e értelme forgásról beszélni? Úgy tünik, csak akkor, ha van körülöttünk világegyetem, és ahhoz képest forgunk. Mivel a centripetális és a Coriolis erő nagysága a forgó tömeggel arányos, az a sejtésünk támadhat, hogy a tömeg valahogy kapcsolatban van az anyag világegyetembéli eloszlásával. A Mach elv azt a sejtést mondja ki, hogy a tárgyak tömegét az Univerzum távoli részeiben lévő anyag eloszlása határozza meg.



Ha eltünik a világegyetem, akkor a tömegünk nullává válik.


Az "ősrobbanás" pillanatában a tömegek gyakorlatilag nullához közel álltak.



Hoyle-Narlikar szerint nem volt ősrobbanás, hanem az idő múlásával az anyagi részek egyre nagyobb anyaggal teli részt láttak maguk körül, és a tömegük egyre nagyobbá vált.



A színképvonalak hullámhossza az atom körül keringő elektron tömegétől függ (fordítottan arányos). Ha az elektron tömege növekszik, akkor a hullámhosszak az idővel csökkennek. A távolról érkező színképvonalak hullámhossza a "régi", alacsonyabb tömegű elektronok miatt nagyobbak. Ez a hullámhossz az elektron "pályájának" méretével is kapcsolatban áll, vagyis a méretek is csökkennek a hullámhossz csökkenéssel. Azaz, az atomok mérete is csökken az "öregedésükkel".



*



Az elmélet szerint az univerzum nem ritkul, hanem a belsejében folyamatosan anyag keletkezik, így a távoli múltban is hasonlónak kellene látnunk, mint most. A Hoyle-Narlikar elmélet lényegében a Mach-elv felújítása. Eszerint a részecskék tömege azért annyi, amennyi, mert az univerzumban épp annyi anyag található, amennyi. Az anyagi részecske fénykúpja (tehát amit lát) t=0 (vagyis a keletkezése pillanatában) nulla. Emiatt a tömege is minimális. Ahogy a részecske "öregszik", fénykúpja úgy tágul és így egyre több objektummal kerül gravitációs kölcsönhatásba. Így a tömege az idővel növekszik. Ezáltal az atommag tömege megnő és a körülötte lévő elektronfelhő zsugorodik, vagyis az atomok zsugorodnak így az összes objektum zsugorodik. Tehát a tágulás és az ősrobbanás csupán illúzió, a távolság változatlan csupán a mértékegységeink mennek össze.


A galaxisoknál tapasztalt vöröseltolódásra a válasz a következő: Ugyebár fény úgy keletkezhet, ha egy elekron gerjesztett állapotból visszatér egy alacsonyabb energiaszintre. (fotonemisszió) Mivel az atomok zsugorodnak, így az elektronpályák is, ezáltal a fotonkibocsájtás egyre kevesebb ideig tart, tehát a fény hullámhossza csökken és így jön létre a vöröseltolódás. Vagyis amit mi a távolodásból származó Doppler-hatásnak véltünk, az a galaxisok ősrégi (több millió éves) atomjaiból kibocsátott fény vöröseltolódása. Az elmélet a kvazárok meglehetősen nehezen magyarázható óriási vöröseltolódására is választ ad: A kvazárokat sokszor galaxisok mellett fedezték fel, Arp olyan képeket is készített, ahol gázkar köti össze az óriási vöröseltolódáskülönbségú galaxist és kvazárt. A teória szerint a kvazárok a galaxisok belsejéből dobódnak ki (fehér lyukak), de vöröseltolódásuk nem óriási sebességüket, hanem a bennük lévő anyag csekély korát mutatja. Az is elképzelhető, hogy a kvazárok idővel Seyfert-galaxissá, végül elliptikus galaxissá fejlődnek.



Végül a mikrohullámú háttérre magyarázata: A 3K fokos feketetest-háttér ízotrópiája, az ősrobbanás elméletben igen nagy probléma. Arról van szó, hogy a mikrohullámok intenzitása adott hullámhosszon mindig pontosan ugyanakkora, mindegy, hogy merre fordítjuk a rádiótávcsövet. A whimper kozmológiában a mikrohullámú háttér a t=0 időpont előtt is létezett csillagokból érkezett fény. Egy jelenség szerint a sugárzás szóródásának hatékonysága fordítottan arányos a szóródást okozó részecskék tömegével. Kis tömegnél a szórás nagy. Vagyis a t=0-nál létezett kicsiny tömegű részecskéknél a szórás igen nagy és termalizált lesz.



*


szupertömegű fekete lyukból jövő sugárzás nagy vöröseltolódását az erős gravitációs tér adja. Ez persze hülyeség, mert a sugárzás nem származhat közvetlenül a lyukból (onnan max.a nagyon gyenge Hawking-sugárzás jöhet), hanem az akkréciós korongba beeső anyag tesz szert hatalmas energiára, és ez érhet el minket sugárzás formájában olyan hatalmas távolságról.



Ha figyelembe vesszük azt, hogy a távolabbi kvazárok a számunkra most látható/érzékehető sugárzást a világegyetem korábbi időpontjába adták ki, amikor még sokkal nagyobb energia öszpontosult egy adot pontra, akkor érthető, hogy a távolabbi kvazárok miért világossabak és ez megmagyarázza a vöröseltolódában mért "extra" vöröseltolódást.


Magyarul a kvazárok adott időpontban azonos erejű sugárzást adtak le, de mivel életük korai szakaszában nagyobb energiát adtak le, a távolabbi kvazárokból ez a korábbi, nagyobb energiájú sugárzást észleljük, mig a közelebbi társaikból a már "korral" járó kisseb sugárzást.



/


Természetesen a foton energiát veszít közben amit a neutrinó gáz elnyel és akár a kozmikus háttérsugárzás magyarázata is lehet ha ezt az energiát visszasugározza. Vagyis a háttérsugárzás se a "kozmikus Big-bang" visszhangja hanem a fénysurlódás következtében "felmelegedő" neurtínó gáz okozza.


/



Az elmélet szerint az univerzum nem ritkul, hanem a belsejében folyamatosan anyag keletkezik, így a távoli múltban is hasonlónak kellene látnunk, mint most. A Hoyle-Narlikar elmélet lényegében a Mach-elv felújítása. Eszerint a részecskék tömege azért annyi, amennyi, mert az univerzumban épp annyi anyag található, amennyi. Az anyagi részecske fénykúpja (tehát amit lát) t=0 (vagyis a keletkezése pillanatában) nulla. Emiatt a tömege is minimális. Ahogy a részecske "öregszik", fénykúpja úgy tágul és így egyre több objektummal kerül gravitációs kölcsönhatásba. Így a tömege az idővel növekszik. Ezáltal az atommag tömege megnő és a körülötte lévő elektronfelhő zsugorodik, vagyis az atomok zsugorodnak így az összes objektum zsugorodik. Tehát a tágulás és az ősrobbanás csupán illúzió, a távolság változatlan csupán a mértékegységeink mennek össze.


A galaxisoknál tapasztalt vöröseltolódásra a válasz a következő: Ugyebár fény úgy keletkezhet, ha egy elekron gerjesztett állapotból visszatér egy alacsonyabb energiaszintre. (fotonemisszió) Mivel az atomok zsugorodnak, így az elektronpályák is, ezáltal a fotonkibocsájtás egyre kevesebb ideig tart, tehát a fény hullámhossza csökken és így jön létre a vöröseltolódás. Vagyis amit mi a távolodásból származó Doppler-hatásnak véltünk, az a galaxisok ősrégi (több millió éves) atomjaiból kibocsátott fény vöröseltolódása. Az elmélet a kvazárok meglehetősen nehezen magyarázható óriási vöröseltolódására is választ ad: A kvazárokat sokszor galaxisok mellett fedezték fel, Arp olyan képeket is készített, ahol gázkar köti össze az óriási vöröseltolódáskülönbségú galaxist és kvazárt. A teória szerint a kvazárok a galaxisok belsejéből dobódnak ki (fehér lyukak), de vöröseltolódásuk nem óriási sebességüket, hanem a bennük lévő anyag csekély korát mutatja. Az is elképzelhető, hogy a kvazárok idővel Seyfert-galaxissá, végül elliptikus galaxissá fejlődnek.


Végül a mikrohullámú háttérre magyarázata: A 3K fokos feketetest-háttér ízotrópiája, az ősrobbanás elméletben igen nagy probléma. Arról van szó, hogy a mikrohullámok intenzitása adott hullámhosszon mindig pontosan ugyanakkora, mindegy, hogy merre fordítjuk a rádiótávcsövet. A whimper kozmológiában a mikrohullámú háttér a t=0 időpont előtt is létezett csillagokból érkezett fény. Egy jelenség szerint a sugárzás szóródásának hatékonysága fordítottan arányos a szóródást okozó részecskék tömegével. Kis tömegnél a szórás nagy. Vagyis a t=0-nál létezett kicsiny tömegű részecskéknél a szórás igen nagy és termalizált lesz.


[link]


[link]

ápr. 3. 12:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/20 anonim ***** válasza:
62%

"A kísérleti eredményekből több vár is építhető, de nekünk csak egyetlen felépíthető kell. Vajon miért?"

Mert eddig csak azt az egyet sikerült bárkinek is felépítenie. Ha bárkinek sikerülne tudományos módszertannak megfelelő alapossággal bizonyítania egy másik alternatíva lehetőségét, az nagy eséllyel pályázna Nobel-díjra.

ápr. 3. 14:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/20 anonim ***** válasza:
55%
7, elméletekért nem adnak Nobel-díjat látszik, hogy fingod sincsen a tudományról. Van sok alternatív elmélet, pl ez amit felvázoltam
ápr. 3. 15:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/20 anonim ***** válasza:

Tudományos munkakörben dolgozom. A tudományban pedig az elmélet pont a bizonyítottság legmagasabb foka. Mint a gravitációelmélet, evolúcióelmélet, stb. Amik már nem csak hogy többszőrösen alátámasztott hipotézisek, de számtalan módon fel is használjuk a működésüket más tudományos ismeretkben, gyakorlati alkalmazásokban.

És ugye Nobelhez sokszor nem is kell kapásból egy teljes tudományos elmélettel előállni, leggyakrabban egy bizonyos témakörben végzett úttörő munkásságukért érdemlik ki emberek. Egy kész elmélet, pláne akkora horderejű, ami alternatívája lehetne az ősrobbanásnak, kapásból garantálná azt a díjat

ápr. 3. 15:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/20 anonim ***** válasza:
38%

Én fizikus vagyok. Azért választották ezt az ősrobbanás elméletet a mindenség keletkezési elméletének elfogaottá téve, hogy ezt szavazták meg aza akadémikusok. Miért? Mert ez elveszi az átlagemberektől Isten illetve az anyag felett álló metafizikai keresését.


Az ősrobbanás egy szép materialista elmélet. Keletkezett szépen az univerzum x milliárd éve a semmiből egyetlen pontból. Minden abban az egy pontban volt benne. Az idő és a tér is az ősrobbanás terméke, ezért mondom hogy a semmiből keletkezett. Nem is csoda hogy a semmi nem tudta sokág visszatartani ezt a milliárdszor millárdszámú galaxist, ami benne zsúfolódott össze és szétrobbant. Aki nem hiszi járjon utána 😂

ápr. 3. 17:50
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!