A tudás maga egy olyan felhőben tárolt információs halmaz, mely hozzáférése faji sajátosságon, genetikai azonosságon, illetve magán az egyén egyediségén keresztül fogható meg?

Ez a csoportlélek, vagy a kollektív tudat tárgyköre. Embereknél egész jól működik, ami esetünkben persze rossz. Majmoknál viszont nem lehet ellenőrizni a jelenséget, mert nem lehet tudni, mely csoportot kell figyelni, és hogy a csoport nem birtokolt e eleve a kísérleti egyedével azonos tudást. Általában a tanult formák migrációval terjednek, az ösztönös viselkedés pedig genetikai úton. Az állat fejlettségi szintjétől függ, melyik milyen arányban alakítja a képességeit. A főkérdés ilyen formában nem értelmezhető.

Nem. Ez inkább úgy működik, hogy ha sok ember tudása hasonló, akkor az adott közösségbe kerülők, és a már bent lévők sokkal egyszerűbben férnek hozzá a tudáshoz. De ez általában inkább eszmékkel, nézetekkel, hitrendszerekkel működik, egy konkrét tárgyiasult gondolat túl kötött. A vallások, filozófiák, politikai nézetek, morál működnek így. Kollektív intelligencia. Persze lehetne nagyobb hatásfoka is, csak az ember nem éppen összetartó fajta.

Ha két személy/állat tudja ugyanazt a dolgot, akkor ha az egyik hozzáfér az információhoz, akkor a másik is hozzá fog. Mindez csak azért válik lehetővé, mert egy magasabb rendű dimenzión lévő felhőrendszerrel vagyunk kapcsolatban. Egyébként hogyan lennének képesek az emberek ugyanazzal az információval rendelkezni? Mert megtanulták külön-külön? Nevetséges lenne.

A tanulással csak annyi a probléma, hogy egy tárgyról két ember nem képes ugyanazon információt megszerezni, még ha teszem azt ugyanazok az információk jutnak is el az agyába. Egyszerűen más módon kerülnek feldolgozásra, ezért két ember ugyanazt a dolgot csak hasonlóan fogja tudni, ugyanúgy nem. Ez igaz a normál tanulásra, de igaz a kollektív tudatra is. Csak hasonló ismeret lehetséges, teljesen azonos semmilyen ember által elérhető szinten nem.