Van más ember is, aki így érez napi szinten, esetleg rokonlélek?
A körülötten lévő emberek többségét tőlem butább, tudatlanabb, alacsonyabbrendű lénynek látom. Ennek ellenére alaptiszteletet mindenkinek megszoktam adni, tehát nem szokásom mások orra alá dörgölni milyen szánalmas létformának tűnik a szememben, elmémben. (Igaz ez fordítva már nem mindig jellemző.) Empatikus, segítőkész vagyok. Öröm segíteni másokon, sokszor saját magam felajánlom a segítséget. Szóval fura ellentmondás ez, lenézem, megvetem az embertársaim nagy részét, mégis együttérző és segítőkész vagyok, türelmes, kedves hozzájuk. Sőt jó érzés, hogy tudok segíteni másokon. Boldog leszek tőle, elégedettséggel tölt el. Vicc, hogy más részről megvetem és lenézem a többséget, sőt egyfajta undort, szánalmat is érzek az emberek irányába. Az állatokat, növényeket is többre tartom, jobban kedvelem a társaságukat, nyugtatólag hatnak rám, sőt okosabbnak látom némelyik állatot, mint sok embert. Szeretek egyedül lenni, filozofálni, az emberekkel töltött idő lefáraszt, leszívja minden energiám. Nem vágyom párkapcsolatra sem már
(egyébként volt benne részem), a meditáció és egy magasabbrendű tudat- vagy létállapot elérése sokkal inkább vonz. A körülöttem lévők nem igazán akarják elfogadni a magányos életmódom. Erre csak annyit reagálok, hogy nincs számomra személyiségre kedvelhető, szerethető személy, akit el tudnék magam mellett képzelni,viselni hosszabb távon, ami igaz is, de ennél többről van szó... Egyébként jobbnak láttam nem beszélni senkinek sem mit gondolok magamban, eddig úgy láttam nincs, aki megértene engem, de nem zavar különösebben. Mások vagyunk. Lehet csak egy különc, fura szerzet vagyok és semmi több vagy egy dilinyós. 😅 (Tény, hogy szokás éreztetni ezt valakivel napjainkban, ha kilóg a sorból és nem követi a nyájat vagy másképp lát dolgokat. Lehet a többségnek van igaza. Ki tudja?) Gyakran elgondolkozom rajta vajon mi célból születtem meg, éppen az általam lenézett és undort kiváltó emberek közé. Ezzel most lehet kapni fogom az oltásokat, megértem. Ha valakit megbántottam volna, előre is elnézést kérek! Kérem, akinek nem inge ne vegye magára!
Végszóként: a tudós, tanult, bölcs, kultúrált, intelligens embereket természetesen becsülöm, de nem minden tanult ember számít a szememben feltétlen magasabbrendűnek fura mód, sőt... Lényegében szeretném tudni miért látom ilyen egyedi módon az embereket, hozzám hasonlókkal miért nem találkozom (talán ők is magukba fojtják ezeket a gondolatokat, érzéseket) és vajon mi célból születtem meg, mi lehet az életfeladatom, illetve idős vagy fiatal lélek lehetek-e? Mikre kell odafigyelnem a felemelkedéshez, miken kell változtatnom? Furán hangozhat, de tudós elmének vallom magam, eléggé kritikus vagyok a spirituális témával szemben, de elismerem van egyfajta megmagyarázhatatlan vonzalmam, nyitottságom a témával kapcsolatban. Meditáció alatt is voltak fura élményeim, illetve telekinézis jellegű, megmagyarázhatatlan események is előfordultak már körülöttem,illetve jövőt megálmodtam vagy ott van a testenkívüliség érzése stb.
válasza:Bocs szerintem nem teljesen fogtam fel, de igen. Hasonló a gondolat. Csak én sokáig magamat is megvettem, mármint ezt a testet. Sok a korlát... És olyan mintha ezért a jelen életünkért elhagytuk volna valami fontosat.
(Ma már nincs bennem ez a lenézés. Inkább mosolygok vagy nevetek)
Én is szeretek filózni, szabad időben kb azt teszem (ez introveltáltságra utal) de jobban feltölt az amikor a melóba a pénztárba osztanak. De igazából mindegy csak az emberekkel való együttműködés foglalkoztatás bújik meg benne. (Az meg az extrovertáltra utal)
Mondjuk ezt a különbséget a depresszió szerűségre fogom.
Nem kimondottan egyedi szerintem a neveltetés sokat tesz a latba. Akik hasonló cipőben járnak azok nem nagyon tudnak ezekről beszélni. Régen boszorkányság ma meg ilyesztő fura fogykos jelzővel illetik.
Tölts ki egy MBTI tesztet poénnak jó, hivatalosan szerintem ezt is egy pszichológussal együtt vagy ehhez erővel kéne csinálni de kb okés. Jobb mint a legtöbb horoszkóp.
válasza: válasza:Nem vagy te nárcisztikus véletlenül?:D
Undort én is érzek nagyon sok ember iránt, de nem a tanultságuk, tanulatlanságuk alapján, mivel én sem emelkedem ki, átlagos a műveltségem, bizonyos területeken átlag alatti.
Én attól undorodom, hogy beléjük látok. Látom, hogy milyen önző okokból képesek kedvesek lenni és hogyan változnak meg, ha az érdekeik úgy diktálják. Elég reális elképzeléseim vannak arról, hogy az ismerőseim, barátaim és rokonaim hány százaléka bújtatott volna el a nácizmus idején a tömegmészárlás elől, ha zsidó lettem volna. (Na jó, nyilván ha rokon, akkor ő is zsidó lenne, de tegyük fel, hogy nem minden rokon zsidó egy zsidónál.:))))
Tisztában vagyok azzal, hogy a saját párom sincs azok között, akik az életüket kockára tennék értem. Ezt jól bebizonyította akkor, amikor soha nem állt ki mellettem konfliktushelyzetben.
Én emiatt undorodok. Látom, ahogy a munkahelyen helyezkednek a kollégák mindig úgy, ahogy épp fúj a szél. Senki nem áll ki a másik mellett, ha mondjuk amiatt az állása is veszélybe kerülne. Mindenkinek lenne indoka rá, hogy miért lapít, mert neki gyereke van, mert ő már öreg munkahelyváltáshoz, stb.
Azok a nagy barátságok mind addig tartanak, amíg az érdekek hirtelen ütközni nem kezdenek.
Én ezért hányok már a legtöbb embertől. És tényleg beléjük látok, le a vesékig és mindig bejön a megérzésem.
válasza: válasza:amúgy ez valahol alap.
Mindenki érzi, hogy valami nem okés.
Ugyanakkor számos mondás kapcsolódik hozzá.
Mindenki saját malmára hajtja a vizet és A másban a szálkát, magunkban a gerendát se....
nem baj ha van önbecsülés de ez inkább annak a hiánya, és ez a kompenzáció. több vagyok, mert csak! A felébredett elme warriorok a legjobbak. Szerencsére jópáran vannak itt, negatív példának.
AZ isten tévképzet, tizenévesen előfordúl, "Enyém a világ!" és a világ lekever egy bazinagyot, hogy "Igen?!?"
Szóval ha minden jól megy kinövöd.
Én nem! Én Egoista vagyok, s a hozzád hasonló halandócskák egócskája a nyomomba sem ér!
Még hogy alacsonyabb rendű....
Poénkodást félretéve.
A környezet változás, a konfort zónából való kilépés hasznos lehet, sokszor a környezet önmagunkat tükrözi. Azaz azok a szálkák amik szúrják a szemed nagy valószínűséggel benned is megtalálhatóak, önismerettel és önfejlesztéssel javíthatsz rajta. Nem baj ha van szakember is aki segít.
válasza:"A körülötten lévő emberek többségét tőlem butább, tudatlanabb, alacsonyabbrendű lénynek látom. "
Akkor költözz el Budapestről :D
válasza:Ez még messze van a tiszta tudattól. Teljesen átlagos mentalitástól alig-alig jobb.
Viszont vannak jó meglátásaid.
Egy állatot szeretni nem nagy erény, hiszen egy állat bárkit képes megszeretni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!