Miért görcsölök rá ennyire az altatásra?

16 hós a kislányom, azt vettem észre, hogy nagyon rágörcsölök erre az altatás dologra. Mivan ha nem alszik el a megszokott időben, mivan ha nem tudom elaltatni mert nyűglődni fog, megint 20-30 percig kell ringatni feleslegesen mert nem álmos, stb stb. Múltkor nem volt álmos, alapból később kelt fel reggel majdnem egy órával. Általában 8kor szokott kelni, de akkor háromnegyed 9kor kelt. Délután 1 órától szokott aludni 3ig. Aznap 2kor aludt el, apjának sikerült. Nem sírt meg semmi, csak nem volt álmos, beszélt a kiságyban, ugrált, stb. Én olyan szinten ki voltam borulva, hogy az valami brutális. Tudom jól, hogy nincs semmi akkor, ha később alszik el, vagy ha egyszer kimarad egy alvás, de már előre görcsölök rajta olyankor. Amikor előre látom, hogy simán fog menni mert álmos, akkor nincs baj. Ez a görcsölés nincs mindig, van amikor jól kezelem, de általában kivagyok, ha nem sikerül egyből elaltatni. Már rég úgy kellene próbálnom, hogy alvás idő előtt kicsivel beteszem az ágyába, segítek neki önállóan elaludni (nem a sírni hagyós módszerrel), de inkább elringatom 10 perc alatt, csak aludjon időben. Apukája annyira nyugodtan kezeli, irigylem érte, hiszen tudom, hogy ha feszült vagyok azt a kicsi érzi.