Tetszik, ha a tesók keresztneve ugyanazzal a betűvel kezdődik?

Nekem nem tetszik, úgy mint a hasonló nevek sem (pl. Dóra-Nóra), viszont praktikus lehet abban az esetbenha egymastól örökölnek, és nem kell mindenbe újra belehímezni a monogrammját (ovis korban).

Nekem nem tetszik, ikreknél meg aztán főleg nem.

Nekem ez közömbös. Tehát nem befolyásolja, hogy tetszik-e. Külön-külön hangozzanak jól a neveik. pl ha mondjuk úgy alakult, hogy egy házaspárnál mondjuk 3 gyerek van, és az első kettőnek mondjuk A-val kezdődik a neve; akkor ha "nekünk" mondjuk egy B-betűvel kezdődő tetszik most; akkor nem fogjuk befolyásolni a saját döntésünket; hogy "Jaj, csak nehogy rossz legyen neki; mert nehogy véletlenül kilógjon a sorból." Tehát "nekünk " most pl pont egy B, vagy D, vagy S, vagy bármilyen, de valamilyen más, első kettőtől eltérő kezdésű név tetszene; akkor tehát az nem befolyásolná a döntést, hogy az első kettő gyereknek mondjuk mindkettőnek A-val lett. Adjátok azt, ami külön külön tetszik; nem kell , hogy összecsengjenek; ikreknél viszont még külön hasznos lehet, és nagyon meggondolandó, tehát, hogyha ikreknél mondjuk pl pont két nagyon hasonló név tetszik, akkor ott érdemes megfontolni a cserét; hogy pl ne legyen egy Lídia, meg egy Lívia; hanem azért jobban megkülönböztethető nevek legyenek; egyértelmű legyen, hogy kinek szólunk; pl én ismerek olyan kétpetéjű ikerpárt, akik direkt külön kérték, hogy mégcsak ne is hivatkozzunk rájuk úgy, hogy "Az ikrek", mert ők két külön ember, két külön személyiség. Vagy pl nemtom, óvodában az óvónéninek mindig külön kell tudnia írnia az összes gyerekről, de lehet, hogy azok a gyerekek például pont csibészek, és szivatják az óvónénit poénból azzal, hogy sosem tudja pontosan, hogy melyik melyik, mert a gyerekek kijátszák azt, hogy ugyanúgy néznek ki, és ezzel szórakoznak. Mert neki ugye külön kell figyelnie a gyerekeket , és tudni róluk pl ilyen, hogy szókincsük hol tart a fejlődésben, meg hogyan viszonyul a társaihoz, pl hogy tud-e szépen kérni, ha kell neki valami, meg mittomén. Szerintem lehet, hogy pl pont ezért, ha nem működik, szét is szedhetnek egy ikerpárt két külön csoportba, hogy ne tudjanak csínységeket elkövetni. :) Na, meg tényleg szóval, fontos a gyerekek személyiségének is, hogy ők két külön ember, tehát hogy egyéni önálló egyéniségként, individumként legyenek értelmezve; és a környezetüknek is könnyebb, hogy úgy nem keverik őket folyton össze. Például tegyük fel, egyik iker csinál valamit az iskolában; és akkor egy szemtanú, aki mondjuk az egyik ikerrel jóban van, mondjuk azzal, aki elkövette, mi lehenne, ha ezért azt mondaná, hogy a másik volt. Na jó, ez kicsit értelmetlen példa volt ide, de hátha van haszna, hogy ideírtam. Na, szóval, hogy például ne legyen belőle semmilyen félreértés, meghogy egybecsengő, hanem hogy mindig egyértelműen lehessen tudni, hogy kinek szólnak. Ja igen, megvan, miért érdekes a példám. Merthogy mi van akkor, mondjuk ha egyik iker elkövet valamit, és akkor erre meg a másik kap helyette beírást az üzenőfüzetbe, és ő szívja meg. Vagy például, nekem volt már olyan, hogy egyik osztálytársammal ugyanaz volt a vezetéknevünk, alapból én voltam előrébb a névsorban; de sokan ezt így benézték, mert nekem olyan -saját eredeti keresztnevemből fakadó- becenevemen azonosítottak általában, amivel meg, ha úgy lettem volna anyakönyvezve, akkor én lettem volna hátrébb a névsorban. És volt olyan tanár, aki ezt el is szúrta, mert szerintem néhány minuszomat rendszeresen az osztálytársamnak írta be. Én többször jelentettem már, hogy nincs kész a házi, és akkor egy idő után gondoltuk egy másik osztálytársammal, hogy "mostmár biztos kijött egy egyes..."; és akkor erre meg nem, mert össze-vissza írogatta őket a tanár; és az az osztálytársam, akivel azonos volt a vezetéknevünk, na, neki egyszer meg mondta a tanár, hogy kijött egy négyes (3 plusz, 1 minusz); és akkor ott méltatlankodott, hogy "De miért négyes?" És akkor én jeleztem a tanárnak, hogy lehet, hogy össze-vissza írta be, mert volt már ilyen, hogy nekem is fura volt; és akkor nemtom, már végre talán tudatosította akkor, hogy melyikünk van előbb a névsorban. Egyébként a saját kiskönyvében meg nem is tudom, lehet, hogy csak úgy voltak a nevek, hogy pl Kovács G., meg Kovács P. (Ez most csak egy példa); és akkor tehát lehetségesnek tartom, hogy akár még a teljes nevet sem írta bele, nem pusztán figyelmetlen volt. Na, tehát ezért se jó; meg pl ha csúnyán írja magának a névsort, és hirtelen nem tudja, hogy X Lídia, vagy X Lívia van előbb, akkoris össze-vissza írhatja. Meg pl amikor osztálytársaim csináltak anno osztálydvd-t, és névsorban jöttek egymás után a képek, akkor valamiért a Szi-t előbbre vették, mint a Szé-t; tehát még ők se figyeltek arra, hogy rendesen névsorban legyen; akkor meg mondjuk egy tanár, aki sok osztályban tanít? Ja meg tudok még olyat, hogy ugyanabban az osztályban volt két ugyanolyan nevű; és akkor a naplósorszámmal különböztették meg őket. (Ők nem ikrek voltak.) Meg másik, hallottam olyat is, egyik tanár mondta; ott meg egy iskolában három azonos nevű gyerek is volt, ebből kettő ugyanazon az évfolyamon; és akkor egyik tanár mondott valamit a másiknak, hogy az Xy hiányzott aznap, vagy nemtom, és akkor mondta erre a másik tanár, hogy dehát őneki is volt vele órája, és ott volt bent; és kiderült , hogy az évfolyamról a másikról volt szó, a másik osztályból. :D :D :D

Sztem nincs vele semmi baj/gond

Én ismerek egy testvérpárt, és képtelen vagyok megjegyezni, melyik a Nóra és melyik a Dóra. Jobb, ha nem ennyire hasonlók a nevek, de egyébként nem rossz. Ismerek egy másik családot is, ahol 9 gyereknek mind B kezdőbetűs nevet adtak.