Miért teszik ki sokan a macska szűrét a házból, ha jön a gyerek ?

Nagyon tudok az ilyenekre haragudni. Épp tegnap jött szembe velem egy fb poszt, ahol érkező baba és (ezen akadtam főleg fenn!) anyagi okokból válnak meg 2 év után egy szobacica testvérpártól.

Egyszerűen nem tudom az ilyen mentségeket elfogadni (már eleve: 2 macska nem fér bele anyagilag, a gyerek majd igen???).

Ok, valaki számára a baba és az állat együtt nem elfogadható. Ezt megértem. De az ilyen minek vitt macskát/kutyát a házba, ha tudta, hogy egyszer akar majd gyereket, és a kettő együtt nem elfogadható neki? Erre nincs elfogadható magyarázat.

Nálunk 3 szobacica van, úton a baba. Akár a szüleim, akár az anyóék, akár a védőnő vagy a háziorvos csak szóba merné hozni, hogy szerintük meg kéne válnom tőlük, elküldeném bármelyiket a francba.

Magamat meg szembeköpném, ha csak fel is merülne bennem ilyesmi. Mert nem ezt vállaltam, mikor hazahoztuk őket.

Nyilván ahol ez történik ott a gyerekpótlék szerepét töltötte be a macska és mivel van már igazi gyerek így nem kell többé nekik.

Szerintem is undorító hozzállás, de sokan tekintenek az állataikra (nem csak macskára, de kutyára is) fogyóeszközként. "Meghalt? Nem baj majd szerzek másikat, ha az is, akkor egy harmadikat", legjobb ha ugyanúgy néz ki (ugyanaz a fajta, szín) mert akkor megvan az illúzió mintha örök életű lenne szerencsétlen és nem kell szembenézni a felelőtlenséggel...

A leggyakrabban ezt a terhesség alatti fertőzésveszélyt olvasom, de tény, hogy benti macskánál veszélyesebb a mosatlan zöldség, gyümölcs. Egy ágyban alszunk a cicánkkal, nemsokára szülök és semmi bajom. Kérdeztem a védőnőt hogy kell-e bármi teszt emiatt azt mondta nem, most a covid van a porondon, azóta senkit nem érdekelnek a macskák, de amúgy se szokott gondot okozni.

Az alom tisztítását azért a férjem intézi mióta terhes vagyok, (1x-2x én is), de főleg a szagundor és a hajolás, meg a túlféltése miatt. Karmolást is szereztem tőle ezidő alatt és semmi gond nincs. Igaz benti és évente oltatjuk is, de szerintem alap hogy látja orvos idönként.

Az allergia szokott még fő kidobási ok lenni, hát erről még nem tudok nyilatkozni. A férjem allergiás valószínűleg a macskára, de mégis együtt tud élni vele, nem okoz légúti tüneteket, csak ha megkarmolja véletlenül akkor jobban bepirosodik neki.

Amúgy van allergia gyógyszere de nem szedi állandóan. Én pollen allergiára szedek. Ha tegyük fel a gyerek is allergiás lesz a parlagfűre, akkor felgyújtsam az összes zöld területet? Mert az sem oldaná meg a dolgot. A macskát könnyű kidobni, csak azt felejtik el hogy ők is értelmes érző lények, kb. mint egy félős kisgyerek.

Ha mégis muszáj megválni a macskától akkor meg az a minimum hogy keresnek neki egy felelős gazdát de nem lesz egyszerű pont a fent említett fogyócikk jellegéből adódóan van minden bokorban, különben is csak a kölyök kell mindenkinek, persze amíg a gyerek rá nem ún vagy meg nem öli véletlen.

"Azért azt tisztázzuk màr, hogy a macska nem egyenértékű egy emberrel"

Oké. És? Ez magyarázat arra, hogy az illető hazavitt egy macskát, amiről tudnia kellett, hogy ideális esetben 15-20 év felelősség, aztán mondvacsinált okokból megválik tőle?

A gyerekkel nem fér meg? Ok. Akkor minek kellett addig az állat?

Hiába jössz ezzel a "majd ha gyereked lesz" dumával.

Én pl. 5 év meddőség után hoztam cicát a lakásba. Gyerekpótlék volt? Azt nem mondanám, de imádom a macskákat, és végre gondoskodni akartam valakiről. Lett még további 2 cica.

De tudtam, ha egyszer mégis sikerül a baba, a cicák is maradnak - MIND! Nehéz lesz ezt összehangolni? Lehet, de nem érdekel, mert tudtam, mit vállalok.

Felelős állattartóban fel sem merül, hogy bármilyen körülmény esetén kiteszi az állatot.

Mikor nálunk jött a baba fel se merült, hogy a kutyának mennie kell. Tudtuk, hogy úgy van nevelve, hogy soha se bántaná a gyereket, és soha nem is bántotta. Eleve, hogy lehet úgy állatot tartani, hogy random bánthatja az embereket? Nekem az is furcsa, hogy valakinél a macska random haraphat a gazdájába. Sok macskám volt életem során, egy sem támadott meg soha semmilyen körülmények között.

Aki költözés, gyerek, utazás, bármi indokkal kipaterolja az állatját, annak eleve nem kellett volna befogadnia. A kisállat nem plüsh amit ha megun az ember felteszi a polcra és ott elvan magában.

5. Ez hogy jön ide, amit írsz? Ha felelősséget vállalsz egy állatért, akkor nem rakod ki csak mert jön a gyerek, ennyi.

Ha nem tartod elfogadhatónak együtt a kettőt, akkor eleve ne legyen állatod.

Szerencsére én ezt nem tapasztalom amúgy a környezetemben. Sok ismerősömnek van állata és kisgyereke, nem teszik ki a kiskedvenceket.

Nekem annó 14 éve a védőnő mondta, hogy jó fejek vagyunk, hogy marad a macska, mert sokan kiteszik. Ez első gyerekkel tök jó megerősítés volt egy állatfóbiás sopánkodó anyóssal megáldva.

Mindig mondtam a gyerekeknek, hogy ha bosszantanak, őket rakom ki, és a macska marad, mert ő volt itt előbb. 3:)

Most pusztult el szegénykém 15 évesen, nagyon hiányzik. :(((((