Hogyan másszak ki a baby bluesból?

Kitartást kívánok.

Kétszer éltem át,ahogy mentek a napok egyre jobb lett.

4 és miért ne ment volna randizni a férjével?

Szerencses volt,hogy tudta kire bízni a gyereket.

Jól tetted 3-as,ne hallgass az osanyakra akik nyilvánosan szenvednek

5

A baby blues normális. Éld meg, gyászold el a lánykorodat. Pár nap alatt el kell múlnia magától.

Ha nem múlik és nem is enyhül, akkor szakemberhez kell fordulni. Akut esetben fel tudsz hívni lelkisegély vonalat. Hosszabb távon be kell jelentkezni pszichológushoz.

Mozdulj ki, ha tudsz. Én lepasszoltam apának, vegye ki a részét ő is. A mai napig ha el akarok menni én is pont úgy ki mozdulok ahogy ő. Ha együtt megyünk olyan helyre ahová a kicsik nem jöhetnek néha, akkor vigyáz rájuk (már ketten vannak) a nagymama addig.

2 óra nem nagy ügy, de neked sokat segít.

Plusz, ha nincs olyan rossz idő menj ki a kicsivel együtt. Én mindig mentem kávézni is, ha épp nem volt jó neki, hogy bent ittam meg (nem aludt el mire odaértünk) akkor elvitelre kértem és út közben ittam. Vedd lazára amennyire sikerül, a gyereknevelés nem csak a gyerekről, de rólad/rólatok is szól, a véleményeket és kritikákat figyelmenkîvül kell hagyni. Bármit csinálsz mindenki jobban akarja majd tudni, hogy az miért volt rossz döntés, akkor már tényleg a számodra is legkedvezőbbet válaszd. Vásároljatok egy pár ruha darabot, sétálj a parkban, hallgass zenét (az a kicsinek is jó), hordozókendőt köss fel és "énidőzz" egy kicsit.. ha kicsit sirdogál az sem baj. Más hangot úgysem tud kiadni. :)

De ha BP-i vagy szívesen ki mozdulok veled így ismeretlenben is. Tudom, hogy milyen szar úgy elindulni, hogy "úgyis csak végig sírja, és tortúra lesz az egész".