27. hónapja nem aludtam végig egy éjszakát. Mit tegyek?

Hát erre egy módszer van amit nem fogsz szeretni, de neked kell eldönteni, hogy megteszed vagy sem.

Varázslatok nincsenek, így vagy hagyod sírni (persze mellette maradsz a bajában) és elveszed a cicit minimum éjszakára, vagy szenvedsz tovább. te döntésed, de csodák nincsenek, vagy az idö vagy te oldod meg.

Amúgy a módszer, hogy nem veszed ki, nem adsz neki cicit, de ott vagy vele, ha kell fogod a kezét. Ha kitartó vagy kb 3 nap alatt eléred amit akarsz, ha nem vagy kitartó de elkezded akkor csak még nagyobb üvöltésre tanítod. vagy is akkor kezd el ha biztosan kibírsz pár átalvatlan éjszakát. 27 hósan egyszerüen neki ez a cumi, ez kell az elalváshoz. nekem 31 évesen a párom kezét ölelem át és így alszom el, mikor üzleti úton van sokszor csak forgolódom meddigre elalszom.

Pedig amíg cicizik addig ez lesz, ha 27 hónapos koráig így volt.

Mérlegelj mi éri meg.

Napi átlag hány órát alszol? Mert ha meg van az 5-6 akkor kétlem, hogy bármi bajod lenne. Persze idegileg látom, hogy kikészülsz és türelmetlen vagy.

Az én fiam tápszeres és eddig összesen kétszer volt beteg. Szerintem nektek is megérné abbahagyni a szopit, mert így nem lesz harmonikus a kapcsolatotok és tehernek fogod érezni a gyerekvállalást.

Szia! Teljesen együttérzek veled. Az én kislányom pont 27 hónapos koráig szopizott. Ő is ezt csinálta, hogy éjjelente ébredt 3-4szer. Én is hulla voltam és másfél éves kora után úgy döntöttem, ebből elég. Nem a ciciről szoktattam le,hanem az éjjeli szopizásról, mert szerintem ezt már csak megszokásból csinálják ennyi idősen. Ő mindig is mellettem aludt, így könnyebb volt. Már beszélt, okos kislány volt, így az eszére is tudtam hatni egy kicsit, próbáltam vele megbeszélni hogy nincs cici, csak inni. Odakészítettem teát (vagy amit szívesen megiszik) és mikor ébredt, akkor azt adtam neki és simán csak szorosan összebújtunk. Pár éjszakán át küzdöttünk(azért volt sírás is), de hosszú távon megérte. Egy darabig még ébredt inni éjjelente, de arról is leszokott. Így elmaradtak az éjjeli szopik, ivások csak bújni kellett. És ma már alszunk nyugodtan...:) Kitartás!!!

A lényeg, hogy ha egyszer rászánod magad, akkor bármennyire is fáj, fáradt vagy, megsajnálod a kicsit, nem add be a derekad!!! Akkor végig kell csinálni, mert ha rájön hogy egy kiadós sírással megkapja mégiscsak, akkor rontasz a helyzeten. Anno én is lejutottam arra a szintre, hogy már következetesen be tudtam tartani az elhatározást, annyira hulla voltam....