Miért kell egyből ősanyázni, ha valaki nem a régi megszokott módon nevel gyereket?

Miért kell szaranyázni, ha valaki nem a megszokott módon neveli a gyerekét?

Nem mindegy, hogy hogyan írod. Ha rá akarod valakire erőltetni és meggyőződésed, hogy csak az a jó, ami neked bevállt, akkor azért szóltak be.

Egy kendő önmagában kevés az ősanya státuszhoz. De ha van iszsz, blw, hurci, mosi pelus és saját maga köti a gyerek ruháit akkor már kezd közel járni.

De aki nem ősanya az nem lesz rögtön szaranya. Csak egy átlagos. Se túl jó, se túl rossz.

"nem a régi, megszokott módon" - tehát a kötődő nevelés modern, felvilágosult. Magyarul te lenézed a régi elvek szerint nevelőket. Nem baj, csak akkor ne sértődj meg, ha fordítva is így van.

Szerintem a kötődő nevelés egy pszichológiai kórkép, olyan anyákra, mint a hetes, akik mártírt csinálnak magukkal, és még tán ők is elhiszik, hogy ez csak és kizárólag a gyerek érdeke. Közben meg lópikulát. Ez az anyának kell, mert ő maga kötődési zavaros, önbizalomhiányos, ezért kell rátelepednie a gyerekére. Mi másért tolná a szájába egész éjszakára a mellét? Mi másért menne a WCre is rákötött gyerekkel? Mi másért akarja még oviskorában is szoptatni? Jó ideje benne vagyok a kötődő nevelős csoportban FBon, rendszeresek a "a férjem talált egy másik nőt"-típusú bejegyzések. Olyanok is, hogy hogy gondolja az óvónő, hogy megmondja, ideje lenne befejezni a szoptatást. Meg a lehet-e egészséges mozgásfejlődése a gyereknek, ha napi 12 órát van hurciban.

Ezek lelkileg nem egészséges személyiségre utalnak.

(Mondom mindezt úgy, hogy isz szoptattam 6 hós koráig, és hordozok babakocsi helyett, de nem éjjel-nappal. Szóval nem a tevékenységgel van a baj, hanem a mértékével.