Mikor lesz vége az "éber kóma "állapotnak?

Ugyanebben vagyok, csak nekem a 8 hónapos mellé van egy 3 éves is, aki pillanatnyilag itthon van taknyosan, mint minden masodik héten. Max 5 óra alvas több részletben pipa, egész napos nyígás pipa, plusz ugye a nagy hisztijei, aki ráadásul nem is eszik normálisan és ezzel idegel. Nekem sincs egyáltalán segítségem, csak a férjem van. Átérzem, amit írsz. Úgy kelek fel reggel, hogy az előző nap véget sem ért, mert az éjszakai műszakból azonnal megyünk a nappali műszakba. Nincs pihenés, ha alszanak, akkor se, mert a házimunkát is el kell végezni valamikor, hiaba lakunk kis lakásban, direkt azért, hogy ne legyen vele sok meló. Rettenetesen ki vagyok merülve, sokszor semmi együttérzésre nincs erőm. Pl a férjem is elkapta ezt a taknyos betegséget, köhög és láza is volt. De egyszerűen nincs erőm vele is gondoskodóan bánni, nincs erőm őt is babusgatni, együttérezni. Én is toltam betegen is, vetélés közben is játszótérre jártam, keptelen vagyok azt mondani, hogy jaj, te szegény, dőlj le hétvégén és majd én tartom a frontot, mert hát folyamatosan tartom minden nap, én éjszakázok, én indítom a napot, nekem nincs vasárnapi heverészés reggel, mint neki. Agyilag is vegetálás, szeretnék olvasni, de nem tudok, elfelejtem, mit olvastam stb. Filmet nem láttam 2 éve. Az a tudat segít, hogy ez most a sűrűje, ez a legnehezebb rész. Ha majd a kicsi is jól alszik, mint a nagy, akkor tudok éjjel aludni és össze fogom tudni szedni magam. Meg ha nem lesz ez a rengeteg betegség. 2 hónapja folyamatosan orrot szívok, rosszul vagyok már ettől a rengeteg takonytól. Na, hát sok segítséget nem tudtam neked adni, de tudd, hogy nem vagy egyedül.

Ezt úgy lehet megoldani, hogy a férje a szabadnapjai egyikén fogja, és elviszi otthonról egy fél napra, és addig te kialszod magad végre. Ő meg majd pihen a másikon.

A férjed hétvégén ha elviszi, míg te pihensz? Vagy ha hazaér és ledőlnél? Esetleg az?

Azt tudom mondani, amit előttem is. A férjem, ha nagyon kivagyok, magára köti és elmegy a haverjához, ott is van anyuka (igaz, ott már nagy a gyerek), ha nagyon kell, segít neki, de amúgy megold mindent egyedül is. Az a 4-5 óra nekem a megváltás. Ha nem is alszok, csend van.

Gondolom annyira kész vagy, amikor ez már nem segítség vagy nem tudom. :( Kifáradás alja. Van az a szint, amikor az a pár óra nem segít, szerintem. Nálunk egy van, 16 hónapos. Az első trimeszterbe vagyok a másodikkal. Rokonok több száz kmre, anya havi 1x tud jönni, nyáron több, meg most mi is elmentünk hétvégére kirándulni egy ott alvósra, engem ez feltöltött pedig nehezebb ilyenkor. Ketten vagyunk alapjáraton mi is, bár tény,hogy azért nekem több a havi 1x miatt,úgyhogy egy szavam se lehet,anélkül nem tudom mi lenne, így is nagyon nehéz. Nekem az mindig segített, amikor hétvégén tovább aludtam, a férjem elvitte a lányom a piacra, bevásároltak, hoztak reggelit, majd hazajöttek és így vártak. Ez most is van. Sokszor napközbe is elvitte a játszótérre. Vagy csak elvonultak játszani, én meg aludtam, sorozatoztam,feltöltött teljesen. Ezekből építkezek. :D Most hogy rajtam a hányás, hányinger, rosszullét, most nehéz nagyon. Folyamat fáradt is vagyok,most ha alszik nappal én is alszom. Hétvégén is többet pihenek, addig a férjem bevonja mindenbe őt. Nálunk az első 8 hónapba ébredt éjjel ilyen 4x,utána végig aludt, most a héten volt az, hogy minden hajnalba fent volt és nem akart aludni, jön a foga is. De írod, hogy ez neked nem segít már, fizetett segítség nélkül nem tudom hogy lehetne esetleg még, ha tényleg 0 rokon van. :( Picit ha együtt pihenhetnétek a férjeddel, lehet könnyebb lenne. Lehet ha átalussza majd az éjjelt könnyebb lesz.