Erezted mar rosszul magad amiatt, hogy mar nem latod "tokeletesnek es artatlannak" a gyermeked?
Eleg nehez ezt megfogalmazni. Tobb gyermekem van, a fiam a leghuncutabb kozottuk. Mar pici babakent is sutott a szemebol a huncutsag, nagyon-nagyon aktiv volt mar akkor is, mindent hamar csinalt, mindenhova odaert, de mindezt olyan imadnivalo modon.
Nem tudom maskepp mondani, de akkor teljesen artatlannak, csupa jonak lattam Ot es en ezt tartom normalisnak.
Most 3 eves, meg mindig nagyon huncut es meg mindig eleven, most is mindenhova odaer, mindenbe beleuti az orrat, de nem mindig jo ertelemben.
Most mar eleg szepen fel tud idegesiteni, par napig csodalatos jo gyerek, akkor is eleven, de semmi olyat nem csinal, amirol tudja, hogy nem jo, utana viszont par napig sorozatban mindenhol ott van, ahol nem lehet. 1-2 ilyen nap utan mar gyomoridegem van, mert tudom elore, hogy 10 perc nem fog eltelni osszecsapas nelkul. Hol a tv-t akarja leboritani, hol a lampat akarja letepni a falrol, direkt kiboritja a vizet, felloki a testveret, belecsip, direkt kiszalad alig ruhaban a hidegbe, 10x kerem, hogy jojjon oda hozzam kezet mosni es direkt nem jon, csak nevet es rohan az ellenkezo iranyba.
Most epp ez a 2. ilyen napunk es mar megint ugy aludt el, hogy elotte osszekaptunk.
Visszanezem a regi kepeket, ugyanaz a huncut tekintet nez vissza ram, ami akkor is es elmondhatatlanul gyulolom magam, hogy miert vagyok kepes erre a gyerekre haragudni, miert kiabaltam ra, miert nem tudom neki elnezni a 20. csinytevest is, miert nem tudok 30. alkalommal is nyugodt hangon szolni hozza. Miert nem tudom poenra venni az egeszet.
Azt sem tudom, hogy mit szeretnek kerdezni, tanacsot kerni nem hiszem, hogy van ertelme.
Inkabb az erdekelne, hogy ereztetek-e mar ti is igy?
Fog ez valtozni?
Lesz meg ugy, hogy hosszu-hosszu idon keresztul csak a jot latom a fiamban es semmi rosszat?
válasza:Szerintem egyáltalán nem kell csak a jót látnod a gyerekedben. A te fiad is ember, tehát nem tökéletes. Azért van neki egy anyja, hogy rászóljon, ha valami rosszat csinál.
Ha csak a jót látod benne, ha semmiért nem szólsz rá, mindent elnézel neki, akkor egy elkényeztetett kis zsarnokot nevelsz.
Teljesen normális, ha haragszol rá és rákiabálsz, amikor szándékosan rosszat csinál, hiszen ebből tanul.
válasza:Szó szerint az én 4 éves fiam is ilyen. Amikor 3 éves volt már olyan komoly veszekedéseink voltak, mint egy felnőttel.
Ugyanez, néhány napi tünemény (aktív, eleven, de nem idegtépő) aztán jó néhány napig olyan , mint akinek elmentek otthonról. Szó szerint, mintha valami fogyatékkal élne. Tök rosszul hangzik, hogy ezt írom, de olyankor képtelen arra, hogy szót fogadjon. Dobálózik az asztalnál, mellé pisil a wc-nek, fürdővízbe ellöki a tesót, szutykos ruhába végigrohan a házba, Mintha ki akarna készíteni. Olyankor olyan bűnös gondoltaim vannak, hogy úristen ez a gyerek csak bosszúságot akar okozni. De amikor elalszik (ne is meséljem milyen balhé árán) akkor meg gyűlölöm magam, hogy hogyan juthat ilyen eszembe, hisz bárkinél jobban szeretem őket. Ráadásul ő az elsőszülött őt egy picit másként is...
Most kicsit beteg, egész éjszaka virrasztottam, és beleőrültem a gondolkodásba, hisz, most pár "rossz" napon vagyunk vele túl, és hogy hogy lehetek ilyen szemét anya , hogy milyen gondolataim voltak.
Nem vagy egyedül :(
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!