Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Anyukák, ti néha nem érzitek...

Anyukák, ti néha nem érzitek úgy, hogy nem bírjátok tovább, és belefásultok az anyaságba, a szürke hétköznapokba?

Figyelt kérdés
Lehet, hogy már van ilyen, vagy ehhez hasonló kérdés, de nekem kicsit szokott segíteni, ha kiírhatom magamból a rosszat, és úgy gondoltam, felteszem ezt a kérdést,indítok egy "dühöngőt" hátha van kedve valakinek kiírni magából az érzéseit, történeteit..
2014. okt. 2. 14:59
 1/10 anonim ***** válasza:
100%
Olyan sok mindent csinálok egyszerre, hogy nem, nincs. Most van fél órám, épp az ebédem eszem, gyermekem alszik. Levelezőn tanulok, itthonról dolgozom, ellátom őt,a háztartást, jövünk-megyünk, agyrém, hogy egy perc pihenő is alig akad, de unni én nem tudom, mert mindig van valami. Egyetlen dolgot unok, a háztartást, hogy folyton elpakolok, törölgetek, teregetek, főzök... és mire kettőt pislantok, megint minden elöl van és kezdhetem elölről. Ez az agyamra tud menni :)
2014. okt. 2. 15:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:

Nem. Szerencsére a munkám megmaradt (alkotó tevékenység, otthonról is végezhető), emiatt nem vagyok demotivált. A férjem 2 nap dolgozik csak benn, a többin itthon van, van időnk kettőnkre és a babára is.:) Amúgy is izgalmas életünk volt, most is az van, rendszeresen kimozdulunk. Őszintén szólva kaptunk egy tökjó ajándékot az élettől, hogy hárman lettünk, én nem érzem azt, hogy egyedül vagyok a kicsivel, hanem, hogy nagyobb lett a kettőnk családja.:)


28N

2014. okt. 2. 15:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
De Te is mesélj, hogy érzed magad, mi az, amit már nem bírsz?
2014. okt. 2. 15:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 A kérdező kommentje:
Az jó lehet, hogy a férjed sokat van otthon..nálunk ez sajnos nincs. fiatalon lettem anya egy olyantól akivel nem passzolunk egymáshoz .. :( tehát van egy rossz kapcsolatom...tudom, lépjek. fogok . csak megfontoltan,ésszel. nem hülyeség a mai világban. 6 hónapos a babóka, és azok alapján amiket hallottam/láttam, egy angyal. tényleg csak akkor sír,ha valami van. de az a legfőbb bajom , hogy nem akartam anya lenni és nem bírtam még a mai napig feldolgozni ezt, hogy az lettem.. és ez a betokosodás MINDEN RHDT NAP ITTHON , ez valami borzalom. ja, és a gyerekem apja egy teszetosza ***, aki nem akar sosem kimozdulni, neki jó az,ha csak van a tv előtt, meg este kimegy bandázni valamelyik hipermarket , vagy benzinkút parkolójába az buta, gyerekes felfogású "haverokkal". szerencsére azért a gyerek körüli dolgokba odateszi magát. bár van,hogy nem. mindig balhé van köztünk. minden miatt. hogy nem járunk el sehova, hogy nincs pénz, hogy nincs boldogság, hogy miért lassú, én miért vagyok gyors, szóval mindenen képesek vagyunk balhézni. állandó a feszült légkör itthon..és mivel nem voltam/vagyok kész anyának lenni, ezért nem tudom odatenni magam 100%osan sajnos..de látom mások is vannak ezzel így, (olvastam itt pár kérdést, választ, nem vagyok egyedül) szóval mire apuci hazaér.....minden türelem elfogy.. és látni , hogy mennek el mellettem a szürke napok, és nem tudok élni, mert nem tudok, mert van egy kisbabám, az apja meg nem hajlandó semmire, még jobban bekattanok.. és nem tudok már pozitív lenni.. és ez csak töredéke..
2014. okt. 2. 15:17
 5/10 anonim ***** válasza:
Néha igen,de próbálok a jóra összpontosítani.Egészségesek vagyunk,és ez a lényeg :)
2014. okt. 2. 15:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
100%
Hát igen, erre nem voltál felkészülve. Nem jó az, ahogy élsz, nem jó a kapcsolat, nem jó otthon lenni, mennél, élnél, mert ez nem neked való és rosszkor jött, stb. Igen, ez igaz. Teljesen megértelek. De valamit szerintem nem gondoltál át: ez most _nem_ rólad szól! Született egy gyereked, egy másik ember, aki most csak rád számíthat, akinek az élete most indult, és az lesz számára a normális élet, az alap, amit Te most mutatsz neki! A következő években nem te vagy a főszereplő, hanem Ő! Neki szüksége van rád, hogy tanítsd, szeretetre, elfogadásra, türelemre,a világ dolgaira, arra, hogy milyen az, amikor az ember az anyukájához bújik. Rosszkor jött, nem tetszik, de ez van. Ez TÉNY. Nem tudsz rajta változtatni, hacsak nem mondasz le róla. Ha pedig megtartod és vállalod, hogy anya vagy, akkor elsődleges feladatod az önzésed háttérbe szorítása, a kapcsolatod befejezése ezzel az alkalmatlan emberrel, és egy élhető élet kialakítása a gyermeked érdekében, mert csak rád számíthat, senki másra. Ez a TE felelősséged, feladatod, és az, hogy neki milyen kezdő lökést adsz az életben, értékrendet, hátteret, a Te felelősséged. EZt nagyon komolyan gondold át, mert szerintem még nem tetted meg. Unatkozol otthon? Szomorú, de ez a baba nem kérte, hogy legyen! Ne magad sajnáld, hanem őt, hogy olyan anya jutott neki, aki nem akarja őt. Milyen fájdalmas lesz, ha erre rájön??? Dolgozz magadon azért, hogy ne így legyen! Hogy méltó lehess arra a bizalomra, amit ő érez irántad!
2014. okt. 2. 15:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 A kérdező kommentje:
sose adnám örökbe semmiképp, de igen, magamat kell rendberaknom
2014. okt. 2. 16:06
 8/10 anonim ***** válasza:
De. Erre kell valami hobbi, barmi, egy kis kulon vilag ahova elvonulhatsz es feltoltodsz. Ez barmi lehet, joga, kezmuveskedes, torna, tanc, makrame, kotogetes, akarmi.
2014. okt. 2. 16:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
51%

Több mint 5 éve vagyok itthon, három gyermekünk van. És már nagyon unom! Mindennap ugyanaz, főzés, mosás, gyerekruha-válogatás, gyerekek oviba be, oviból haza, stb. Férjem elég sokat dolgozik, reggel megy, este jön, igaz, mikor itthon van, mindenben segít.

Nálunk az is probléma, hogy ahogy a gyerekek egyre többen lettek, a barátok szép lassan teljesen elkoptak. Sajnos régi barátaink mind gyerektelenek. Persze baba-mama klubban meg játszótéren megismertem más anyukákat is, de így is nagyon ritka, hogy más felnőtt emberekkel tudok értelmesen beszélgetni, főleg úgy hogy közben nem kell gyereket nevelnem. És nekem ez hiányzik a legjobban.

2014. okt. 2. 17:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
Az elsőnél néha én is így éreztem, ahogy te. A másodiknál esélyem se volt erre, minden percem be volt osztva, még egyetemre is jártam mellettük. Mióta dolgozom újra, visszasírom az otthon töltött időt. A férjem alig van itthon, nekem munka után ott vannak a gyerekek és a ház. Nehéz egyedül csinálni mindent, tudom. Ne lásd szürkének, színez ki magadnak ezeket a napokat, mert hiányozni fognak egyszer.
2014. okt. 3. 13:51
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!