Van valahol bárminemű statisztika arról, hogy azokból a gyerekekből akik mindent megkapnak, okosabb, sikeresebb felnőttek lettek?

A tárgyi elkényeztetés nem hinném, hogy jó értéket közvetít. Egyrészt pici gyereknek még nincs különbség a drága és az olcsó (pl bot) játék között.

A sikeresség leginkább azon múlik, hogy hagyják-e a gyereket korának megfelelően, apró lépésekben önállósodni, hogy mennyire tanulja meg a közösségi szocializációt (konfliktuskezelés, vágykésleltetés, stb.) és mennyire kitartó. Tehát, ha nem sikerül valami, akkor kitartóan próbálkozik-e, vagy feladja.

Az érzelmi nevelésen múlik a nagyja, a játékokon semennyire. Ésszerű keretek között kell tárgyakkal ellátni, viszont a tárgyak túlértékelése, a birtoklás felértékelése (annyi vagy, amennyi tárgyat birtokolsz) inkább részleges személyiségtorzulást okozhat. Felnőttként soha nem lesz elégedett, akármennyi pénzt keres. Így lehet gazdag, de boldogtalan.

A környezetemben a kiemelkedően sikeres embereket általában munkához szoktatták, kamaszkorukban már dolgoztak, ha csak diákmunkát is és helyén tudták kezelni a pénz értékét.

Erről nincs statisztika, és nem is lehet ilyen értelemben mérni ezt, mert nem lehet pontosan meghatározni, hogy mi az a "mindent megkap". Van, akinek luxus a családi napközi, meg a Fisher Price, másnak ez a minimum, és olyan is van, akinél ez még bőven a "csóró" kategória, és egészen mást ért a mindent megadás alatt. Nem beszélve arról, aki ugyan megtehetné, hogy jóval az általad vázolt szint felettit nyújtja a gyerekének, de úgy gondolja, hogy azzal tesz a legtöbbet a gyerekéért, hogy átlagos körülményeket biztosít a számára, például sima, állami oviba járatja, nem gazdag gyerekek közé, vagy éppen direkt egyszerű (de jó minőségű) játékokat vesz neki, és tudatosan kerüli a túlstimulálást. Szóval nagyon eltérően gondolkodnak az emberek arról, hogy mi az a "minden", amit meg kell adni a gyereknek, így ez nem is mérhető megfelelően.

Azt viszont sokan kutatták már, hogy van-e, és ha igen, milyen összefüggés a szülők anyagi helyzete, iskolai végzettsége, a család lakóhelye és például a gyerek iskolai végzettsége vagy tanulmányi eredményei között.

Manapság már az állami oviban sincs "szalmababa", és noha se a csanán, se a FP-játékon nem múlik semmi, az bizonyított, hogy a jó anyagi körülmények között felnövő gyerekek rendszerint többre viszik az életben. Nem lenne törvényszerű, hogy ez így legyen, vannak országok, ahol ez nem is ilyen egyértelmű, de az több vizsgálat által alátámasztott tény, hogy Magyarországon az iskola ahelyett, hogy csökkentené, inkább növeli a gyerekek között a családi hátterük miatt lévő szakadékot.

Tehát a csili-vili játékon önmagában nem múlik semmi, a szülők hozzáállásán viszont annál inkább.

"ezen is agyaltam már hogy miért ez a politikai érdek hogy a szegényebbek még jobban maradjanak le.."

Mert könnyen manipulálhatóak, és az itteni vezetésnek (igazából az eddigi összes kormánynak, bár a mostaninak leginkább) erre van szüksége. Hosszútávon sokkal jobban megérné értelmes, gondolkodó embereket nevelni a szegényekből is, de mikor volt itt olyan kormány, akit érdekelt volna, hogy 8-10 év múlva mi lesz itt? Nem ám, hogy mondjuk 30-40 éves távlatokról beszéljünk...

Korai fejlesztésnek kizárólag akkor van értelme, ha szakember megállapítja, hogy a gyerek valamiben le van maradva. Egyébként nincs.

A legjobb "fejlesztés" egészséges gyerekeknél a szabad játék. Ilyenkor a fantáziájukat, kreativitásukat használják, ami nagyon hasznos. Ebben pont, hogy a nem drága játékok, hanem a hétköznapi tárgyak jelentenek segítséget.

Megtehetnénk, de nem veszünk drága, hypeolt játékokat a gyereknek. Néha kapunk rokonságból, mert ott már kinőtte a gyerek.

De látom, hogy egy PET palackkal vagy egy csomag zsepivel milyen jól eljátszik. Ma például egy csomag zsepivel telefonált, majd egy hosszúkás dobozzal, aztán a távirányítóval. Nagyapja hívott, odanyújtottam a mobilomat, azt visszautasította.

Tehát, ha jót szeretnél, akkor hagyd, hogy a zseblámpa rakéta legyen, hagyd sokat mozogni, ugrálni, mászni, szaladgálni (ésszerű biztonsági szempontokon belül). Ez fejleszti igazán a gyereket.

Fejlesztéseknek, különóráknak kamaszkorban lehet már pozitív hatása, amikor egy terület kezdi jobban érdekelni és el akar mélyülni benne. Pl. ha szeretne angolul tanulni, akkor ott már érdemes angoltanárt keresni neki.

Kisgyereknek kizárólag akkor kell fejlesztés, ha el van maradva, akkor viszont fontos. De ezt szakember állapítsa meg!