Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Nehéz napokat élünk a 2 éves...

Nehéz napokat élünk a 2 éves lányunkkal és jól jönne pár praktika, tudnátok bevált módszereket ajánlani?

Figyelt kérdés

Van már egy nagyobb gyermekünk viszont ő enyhe Asperger-szindrómas, a nála bevált dolgok részben jók most, részben nem. Jelenleg a kislányunkkal gyakorlatilag sehova nem tudunk stresszmentesen elmenni, mert szinte biztos, hogy ha valami nem úgy van, ahogy neki tetszik (és hát ez nyilvánvaló) akkor irtó nagy patáliát csap. Tudom, hogy ez ennek az életkornak velejárója, tudom, hogy fontos hagynom a gyereket dönteni bizonyos dolgokban (a saját szintjén), tudom, hogy fontos megneveznem az érzéseit, hogy pl csalódott vagy dühös vagy fáradt, de valahogy szeretném megkönnyíteni neki a dolgot, mert láthatóan nagyon nehezen kezeli a saját érzelmeit.


Nyilván én sem és a férjem sem vagyunk fából és a sokadik vegigvonyitott napon már néha csak magamra csuknam a fürdőszoba ajtót és kibognem magam. Próbálok következetes lenni, vannak szabályainak, próbálom úgy alakítani a napjainkat, hogy minél kevesebb "szükséges" programunk legyen, de nyilván nem lehet mindent gyerek nélkül csinálni vagy nem csinálni, mert az élet nekünk sem feltétlen arról szól, hogy csak azt csináljuk amit szeretünk, szóval valahol szándékosan is szeretnem ha megtanulna kezelni ezeket a szitukat.


Ötlet, javaslat, tanács, bármi?



2021. aug. 14. 20:19
1 2 3 4
 31/31 anonim ***** válasza:
78%
Nálunk sem válik be a figyelemelterelés. Ignorálom itthon, vagy elkezdek látványosan mást csinálni. Volt már, hogy nevettem kínomban, akkor mondjuk úgy meglepődött, hogy kizökkent. Olyankor én hiába magyarázok, csak olaj a tűzre. Tényleg semmi reakciót nem kap, de az elején közlöm vele, hogy ezzel semmire sem megy, és innentől csak azért se. Ha agresszív esetleg, akkor fogom, és arrébb rakom, vagy úgy fordulok tőle, hogy ne. Tombolja ki magát, adja ki, leszarom. Ha tárgyalóképes, akkor beszélünk. Úton meg megfogom, és határozottan elindulok haza. Hiába ordít, hiába vágja földhöz magát, hiába alkudozik. Természetesen erre is már az első jeleknél felhívom a figyelmét, hogy ez lesz. És nem érdekel, hogy hanyan néznek. Ezerszer is megcsinálom, ha kell, de nem ő a főnök. Baromi kiborító. De ha most engedek és most nem vagyok következetes, akkor nem ismeri meg a határokat, nem fog rájönni, hogy a tetteknek következménye van, nem fog eljutni neki, hogy főleg utcán, közönség előtt nem viselkedünk így. Mert 2 évesen még szó-szó együttérzőek, de 4-5 évesen már számára lesz megalázó. És ezt nem engedhetem meg. Még egyelőre küzdünk, de nem adom fel. Kitartás neked is!
2021. aug. 15. 13:54
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!