Bele avatkoztok, ha a gyeereketek csinál valamit az utcán? Bővebben lent.

Arra nincs szükség, hogy rácsapjak, de olyan már volt, hogy nagyon erélyesen és hangosan rá kellett szólnom, vagy elvonszoltam valahonnan. (A kiabálásért biztos volt, aki hülyének nézett, de inkább az, minthogy kirohanjon a gyerek az autók elé.)

Én sem hagyok rá mindent, van amit szabad, és van amit nem.

És persze időfüggő is (sajnos ők ezekkel még nincsenek tisztában, de azért mindig elmondom neki), ha sietünk, akkor sajnos nem lehet minden fűszálnál megállni.

Hát nem tudom... Mondjuk ha elveszi más játékát miért szólsz rá,ha esetleg a másik gyereket ez nem zavarja? Pocsolyába ugrál és szárítom 2 napig a csizmáját? Na és,kit érdekel,hagy tombolja ki magát.

Ha szótfogadatlan próbálom szép szóval megnyugtatni,ha nem sikerül próbálok úgy csinálni vele mintha nem is látnám és abbahagyja. Ha verekszik rászólok erélyesen,a rácsapás csak azután következik,ha elmondják ki kezdte,és ha ebbe ő volt a bűnös.

Bár már volt olyan hogy elmentünk vásárolni és kinézett valami Barbie kocsi féleséget 19.000 Ft-ért és leverte magát a bolt kellős közepén hogy neki az kell,az biztos hogy akkor úgy tudtam csak kiszedni a boltból,hogy húztam magam után mint a dögöt,és kint a kocsinál jól megvertem... De hatalmas lelkiismeret furdalásom volt,de nem mutattam ki neki.

Én pontosan így tettem,amikor az enyém volt ebben a korban.Nem hagytam,hogy azt csináljon amit akar.Azóta 6.5 éves és tudja a rendet,itt a lakóparkban több,nála kissebb és nagyobb gyerek,csak vándorol kersztül az úton körül sem néz jön e autó,vagy egyszerüen felveszi a szomszéd gyerkőc biciklijét és azzal bicajozik.Elszaladnak más labdával focizni és utána nekem kell megkeresnem,merre vihették.

Az én szemszögemből nem vagy szigorú.

Természetesen ami tilos, azaz utcán is tilos és akkor is, ha más is látja. Nem fogok csak azért megengedni neki veszélyes dolgokat, hogy nehogy azt mondják, túl szigorú vagyok. Ez számomra evidens.

Nem ütök, mert nem tartom a nevelés eszközének.. Viszont szerencsém van, mert a kislányom engedelmes, ritkán hisztizik.. mondjuk, ha raplizni kezd, az se tántorít el:)

Nála szép szóval is elérem, amit szeretnék...

Találd meg a köztes utat. Az sem megoldás hogy mindenért rászolj, és az sem hogy hagyad.

Pocsojába ugrálás gumicsizmában lehet, és nem éppen az szép cipöben. ezzel neki is tisztában kell lennie.

elveszi a játékot, elöbb kérdezzétek meg lehet-e? ha nem akkor igen rászolni.

rácsapás és kiabálás ugyan az, igazábol egy döhöt adsz ki magadból, de tudom hogy nagyon nehéz ezek nélkül. próbáld elkerülni a rácsapást és ha már addig húzza a dologt akkor egyszerüen foglald el valamivel.

nem engedhetsz meg neki mindent, de mindent nem is tilthatsz neki.

Na,az, hogy nem tol el egy babakocsit benne a babával, esetleg ki az autók közé, nem hiszem,hogy túl szigorúság... Az, hogy nem rohangálhat a járdán ész nélkül, nem szigorúság...

Ha siettek és ő nem akar menni, felkapod, nem szigorúság...

Hallgass a józan eszedre, csak azt tiltsd, ami valóban szükséges... Az általad említettek igenis azok... Még az is, hogy meg kell tanulni, nem vesszük el más holmiját anélkül, hogy engedélyt kérnénk erre tőle...

Ha ezeket az alapvető dolgokat kis korban nem tanítjuk meg, akkor soha.. Ajánlom figyelmedbe A következő könyvet: [link]

(És a többi anyukának is, aki szerint természetes, hogy a gyerek azt csinál, amit akar...)