Akinek valamilyen problémával kellett szembenéznie ami befolyásolhatta a gyermeke egészségét, épségét például oxigénhiányos állapot, spaszticitás, hypotónia, kóros reflexek stb. mit tudott tenni a gyermekéért?

Én is Dévény tornára viszem heti kétszer a kislányomat, aki 3 hónapos múlt. Szerencsére korán kiderült, hogy nincs minden rendben, így már 2 hónapja járunk tornára. Ő inkább feszes mint laza, de a tornásza se tudja pontosan megmondani, hogy mennyire súlyos a baj. Szerintem, bár persze én nem vagyok szakértő, ő az enyhébb esetek közé tartozik. És már nagyon ügyes, sokat fejlődött! Én még babaúszásra szeretném vinni, mert szeret pancsolni és valószínűleg jót tenne neki. Azt is hallottam, hogy érdemes babahintába beruházni, olyanba amiben feküdni is lehet, mert az egyensúlyérzéket fejleszti.

Én még nem nyugodtam meg, októberre van időpontunk a neurológushoz aki állítólag jó szakember, majd az lesz a döntő amit ő mond. De nekem az is sokat számít, hogy Dévény Anna személyesen nézte meg a lányomat, és ő azt mondta hogy szépen rendbe fog jönni, és hogy nincs "nagy vész". A te gyereked mekkora?

nekem a méhlepényem alulműködött, a kislányom 40 +2-re született, mégis csak 2650 gr volt, valamint elhúzódott a vajúdás, nem tágultam, végül 20 óra után indították. utána meglett 3/4 óra alatt. dévényre jártunk, 3 hós koártól, meg rendszeresen neurológushoz, valamint korai fejlesztőbe. ez utóbbit azért, mert már a kezdet kezdetétől nagyon irritábilis kisbaba volt, nagyon nehéz volt vele, sírós, magának egy mp-t sem ellevős. a fogzást is nagyon roszul viselte, éjjel sokat ébredt, idegen helyzeteket nem tűrte. én annyiban "tudtam" rajta segíteni, hogy nagyon sokat foglalkoztam vele, ami gyakorlatokat a koraiban csináltak vele, azokat otthon is gyakoroltuk, a dévényt persze nem, de mondjuk 11 hósan leindult, tehát inkább meggyorsította a mozgását, nem volt lemaradása benne. és mindig nagyon nagy türelemmel voltam, amikor hónapokon kertesztül nagyon szenvedett a fogaival, nappal tiszta nyűg volt sokáig, aztán a szeparációs időszak is rátett egy lapáttal, ami náélunk nagyon korán kezdőd9tt és nagyon sokáig tarott. ráadásul mindezt úgy, hogy soha nem volt segítségem, apja dolgozik, rokonok 400 km-re, anyósom jött kb. 2 havonta 2 napra...anyukám már meghalt. szóval nagyon nehéz volt.

nem tudtak soha olyat mondani, ami igazán megnyugtatott volna. már nem kell járnunk a koraiba se, mert úgymond behozta önmagát, sőt előrébb is van sok mindenben. nagyon okos kislány, az biztos, hogy a szellemi kapacitása nem sérült. de, nagyon izgékony továbbra is, hogy is mondjam, sokszor olyna, mintha túlzott fordulatszámon pörögne (nem hiperaktív, ez biztos). félős , idegenekkel úgy van, hogy már jobban tűri őket, főleg a felnőtt férfiakat, de nem puszilkodik senkivel, és az idegen helyzeteket továbbra sem jól viseli. szóval az a rossz benne, hogy nem tudok igazán belefeledkezni abba, hogy ő van nekem, és örülni, ha valami újat tud. persze, nagyon örülök neki, és vannak felhőtlen pillanataink, de sokszor hasonlítgatom más gyerekekhez, persze csak magamban, tudom ezt nem szabad, de nem azért, mint más, hanem okom is van rá, hiszen nagy hátránnyal insultunk. leginkább ez a nyughatatlanság, állandó felajzottság a szembetűnő, ami más gyerekekben nincs meg, én meg nem tudom hova tenni. mert ha nem hiper, akkor ez vmi ideggyengeség lehet, amit más gyerek simán elvisel, az neki már sok. aggódom, mi lesz az oviban, a sok ingert hogy fogja feldolgozni, ha betelik a mércéje a mai napig nagyon nyűgös lesz. és könnyebben betelik, mint más gyereknek. igazából nagyon szőrmentén kell vele bánni, hogy kerek legyen a kis világa, ami nekem megy, mert én már ismerem , hogy milyen, és tudom, mire reagál jól és mire nem. nem kifejezetten hisztis, bár akaratos, és következetesen nevelem, ált. lehet is vele értelmesen beszélni. de nagyon sok türelem, diplomácia kell hozzá, jóval több energia, mint egy átlagos gyerekhez, és nagyon érzékeny a környezetére, ha valami, a legkisebb dolog akár nem stimmel, feszkó van,akkor azonnal megérzi, és nyüszi lesz. most 2,5 éves. nem tudom, mikor fogok megnyugodni, hogy minden ok, talán ha majd ovis lesz, és rendesen be tud illeszkedni (amúgy sosem kedvelte más gyerekek társaságát sem, ez is aggasztó). de ez még kicsit odébb van, mert 1 hónap, és itt a kistesó, szóval csak jövő szeptembertől mehet.

nálatok mi a probléma?

oxigén hiányos volt, hipotón lett emiatt.

9 hósan kezdtük a dévényt, mert csak forogni tudott. 7 alkalom után abbahagytuk, mert már önállóan elindult.

szia, 2. vagyok. sztem te jobban el tudod dönteni, mert egyrészt te vagy vele nap mint nap, másrészt meg te vagy az anyja.

a korai fejlesztőbe elviheted "csak úgy " is, nem kell ahhoz semmilyen orvosi papír. jelentkezel a területileg illetékes koraiban ( a védőnőd meg tudja mondani, hova tartoztok), és elmondod mi a probléma, akkor ők adnak időpontot, ahol felmérik a helyzetét, kikérdeznek az eddigiekről (gyógypedqgógus, gyógytornász, pszichiáter van jelen általában), és ha úgy van, hogy úgy látják, kell menni, akkor járhattok. ők jobban meg tudják ezt ítélni, részben mert specifikusan ezzel foglalkoznak, részben mert egy ilyen felmérés, meg az anamnézis felvétele nem 5 perc .

szóval én azt tudom javasolni, hogy oda menjetek el.

egyébként miben látod, hogy "más", mint a korabeli gyerekek?

sztem amiket leírsz , nagyréstz nem aggasztóak. pl. a csippentés, van akinl előbb a nagymozgások működnek jól, és később a kicsik, és van akinél fordítva. az enyém 1 évesen nem szólt egy mukkot sem, csak: vau, meg apa. ja meg baba.

figyelem megtapadás úgy tudom az autizmus jele lehet, de ahhoz kéne még egy sor más dolog is, amit nem említesz, egyébként jó, ha van kitartott figyelme. ebben a korban a gyerekeknek vannak ilyen mániái, hogy x dolog érdekli állandóan. türelmes, és nem sír: adj hálát az istennek! :)

Szia! Eddig sose írtam, de most gondoltam válaszolok, csak hogy megnyugtassalak kicsit. Az én kisfiam ugyan ilyen baba volt, az elejétől fogva rengeteget aludt, sose sírt, nagyon jól elvolt magában (ez a mai napig így van). A mozgást se siette el, 7 hónaposan kezdett csak forogni... Nem mutogatott a képekre stb. Tök jól elvolt magában. Mi is voltunk neurológusnál, de ott is azt mondták, hogy nincs semmi gond, csak kicsit "lustább".

Azóta 2 éves, rendkívül vidám, jókedvű, ügyes kisfiú lett, nincs vele semmi gond. Mondatokban beszél. A legjobb, hogy azóta is nagyon jó alvó, nagyon ügyesen eljátszik magában, akárhová elmehetünk vele, nem hisztizik...

Szóval szerintem ne aggódj, vidd el a korai fejlesztőbe, nézzék meg, biztos ami biztos, de lehet, hogy ő csak ilyen nyugodtabb típus.