A hajcsavarás/hajtépés és körömrágás egyértelműen a szorongás jele?

nálunk 17 hónap van köztük, a nagyobbik lány, a kisebbik fiú, a lányom a száját nyalta eszméletlenül, egészen kisebesedésig :(

rengeteg időt fordítottam rá, hatványozottabban többet mint az öccsére, érzelmekben és mindenhogyan ő volt előtérbe helyezve, de ami végül igazán használt szerintem: a csakanyás-csakapás elfoglaltságok. amikor egyáltalán nincs is jelen a kistesó, sem fizikailag sem sehogy (mert a szülőben azért ott van hogy jajj a másikkal mi lehet, és ezt a nagyobb bizony megérzi...) amikor csak lehetett akkor 120%-osan csakis vele foglalkoztam. A férjem szerint a kicsi valamelyest el is lett hanyagolva érzelmileg a nagy javára általam, mivel sokat volt a nagymamával hogy én a lánykával lehessek. Volt is lelkiismeret furdalásom akkoriban emiatt nagyon sokszor, de tudtam éreztem hogy a nagynak most ez kell (és az idő szerencsére engem igazolt). Nem csak arra gondolok hogy mittomén elmentek bábszínháza ketten, hanem arra is, hogy legyenek a napnak olyan mozzanatai, amik csak a tiétek. pl ha már esténként otthon van pa, akkor igenis fél órára legyen őa a baba-ügyletes és össze kell bújni a naggyal és csikizőset játszani vagy akármi, a lényeg, hogy minden nap legyen abba naz időben uyganúgy valami amit csak ti ketten szoktatok. ez lehet akár egy mese elolvasása vagy amire igénye van... és hát igen, a különprogramok. Nem feltétlen pénzes progik - bár a változatos inger miatt nem árt néha valami olyan sem - a lényeg hogy ti ketten valami élményt gyűjtsetek be, amiből aztán a hármasban töltött idő alatt is lehet épytkezni : felemlegetitek hogy jejj de jót sétáltunk de sok geszenyét gyűjtöttünk meg levelet, ragasszunk a levelekből, fessük le a sétánkat mittomén... közben lehet hogy épp öltözteted a kicsit vagy labdát gurigatsz neki, de mégse érzi magát mellőzve a nagyobb.

jah és: csillivilli körömlakk hogy legyen miért megőrizni a szép körmöket (nálunk ez segített leszokni az ujjszopásról), vagy nemtom próbáltátok-e a gyógyszertárban kapható borzalmas keserű körömfestőt, sokaknak az is beválik. illetve: a rövid hajat nehezebb tépni :D simizni lehet ami a megnyugvást segítheti de ugye csavargatni már nem nagyon. szóval talán egy jó kis fodrászkodás is lendíthet rajta, meg a csajos kiegészítők, meg a trendi frizurák ;)

de egyébként visszatérve, nekünk azt hiszem tényleg ez segített, hogy a lehető legtöbbet kapta belőlem egészen addig míg meg nem tapasztalta, hogy a tesó léte valójában nem befolyásolja minőségileg a mi kettőnk kapcsolatát. Mostmár 4 és 2,5 évesek és nagyon jó tesók. Nem mondom hogy nem kapnak össze mert rendszeresen összezörrennek (aztán két perc múlva a legnagyobb egyetértésben játszanak tovább). Nincs különösebb féltékenység sem, csak a minimális ami viszont kell is szerintem. A nagyobb sem igényel már belőlem annyit mint a kezdeti kb egy évben, sikerült megtalálni az egyensúlyi elosztást, hogy annyi minőségi időt és olyan odafigyelést kapjanak mindketten ami kell nekik - mert nagyon mások ők ketten és más a szeretetnyelvük is, ezt tudomásul kellett vennem.