Mennyibe kerül, a magán gyermekpszihiáter?

Bocsánat, hogy nem a konkrét kérdésre válaszolok.

Én sem értem, hogy miért pszichiáter kell, ha nem beszél.

1. Hallásvizsgálat, 2. logopédus 3. ha valahol beszél, valahol egyáltalán nem (elektív mutizmus), akkor pszichológus.

Vagy egyéb gond is van? (logopédus anyuka)

Egy kis kiigazítás: Páli Judit nem pszichiáter, hanem pszichológus.

SEMMIKÉPP se vidd pszichiáterhez a gyermekedet (inkább a védőnőt kéne, hogy ilyesmit tanácsol!)

Az én kisfiam is csak 3 éves kora után kezdett beszélni, akkor is úgy, hogy rajtam kívül senki sem értette :). Ő a másodszülöttem volt, a kislányom már 1 évesen beszélt... A fiúk általában később kezdenek beszélni, mint a lányok. S nagyon sokat számít az is, hogy a család férfi felmenői milyenek voltak (pl. kiderült, hogy apósom is későn, 3 éves kora után kezdett beszélni. Talán ennek is érdeklődj utána, már csak a magad megnyugtatása miatt is).

Az én 'kisfiam' ma már felnőtt, s mondhatom, nincs jelentősége annak, MIKOR kezd el beszélni egy gyermek. A MÁSODIK (sokadik) gyerekek rendszerint később kezdenek, mint az elsőszülöttek. Figyeld meg, hogy ÉRT-e mindent a gyereked (szerintem igen), ez jelzi, hogy se a hallásával, se az értelmével nincs baj. Azt mondják, a másodszülöttek azért is szólalnak meg később, mert NINCS MIÉRT MEGSZÓLALNI :), hiszen a szüleik/testvére, testvérei szavak nélkül is megértik, s ő is jól elnavigálja őket beszéd nélkül is.

Az nagyon fontos, hogy Te ne aggódj, ne görcsölj ezen! A gyermeked ugyanis azt megérzi. Arra se biztasd, hogy beszéljen, attól ő is görcsös lesz...

Talán próbáld meg "nem megérteni" a kimondatlan kívánságait... hátha akkor megszólal (gondold el, idegen nyelvi környezetben, ha úgy kerülünk oda, hogy egy kukkot sem tudunk az illető nyelven - márpedig a kisgyerek így van az anyanyelvével, ráadásul ő egyetlen másik nyelvet sem beszél - ... szóval mikor szólalnánk meg? ha MUSZÁJ, ha másképp nem tudnánk elérni valamit). Vajon nem szólalna meg, ha másképpen nem tudná elérni, amit akar? (Tehát ne kérdezd, hogy "ugye ezt szeretnéd?"... hanem próbáld kivárni, hogy ő mondja el a maga nyelvén...).

Apósom hároméves koráig egy kukkot sem beszélt.

Aztán egy nap megszólalt, és szinte teljesen kész mondatokban...

A 'kisfiam' pedig, aki olyan későn és - mások számára nehezen érthetően - kezdett beszélni, és soha, soha nem mondott el se verset, se mesét (csak itta magába, amiket én meséltem, mint a szivacs) - első osztályos korában azzal lepett meg, hogy (a tanító nénije mesélte, én meg hüledezve-hitetlenkedve hallgattam) egy képről gyönyörű, összefüggő történetet mondott... Szóval a 'kisfiam' ma egyetemet végzett, doktorált fiatal férfi, aki lenyűgöző szónok, olyan beszédkészséggel és szókinccsel, amilyennek kevesen vannak a birtokában... :)