Normális, hogy mióta babát szeretnénk, ilyen érzékeny lettem?

Ne haragudjatok nem teljesen ebbe a kategóriába tartozik a kérdésem,de itt talán találok sorstársakat.

Eldöntöttük a párommal,hogy babát szeretnénk.3 hónapja próbálkozunk,de még nem jártunk sikerrel.Nem vagyok elkeseredve,mert ez még nem nagy idő,ha mondjuk fél év múlva sem jön össze,akkor már lehet aggódni.

Azt vettem észre magamon,hogy amióta kisbabát szeretnánk,mindentől elérzékenyülök,sírva fakadok.Tegnap ment a Tv-ben a Micimackó és a zelefánt című mese,még azon is elpityiregtem magam,most,hogy itt olvasom a karácsonyi beszámolókat,hogy a gyerkőcök milyen lelkesen bontogatták az ajándékokat,meg,hogy rácsodálkoztak a karácsonyfára,ettől is könnybeszaladt a szemem.Tegnap vendégségben voltunk és volt ott egy házaspár,akinek 6 hónapos babája van.Egész idő alatt le sem vettem a szemem a piciről,dajkáltam,játszottam vele,mondták is a többiek,hogy kéne már nekem is sajt gyerek,mert látszik,hogy jól bánok a babákkal.Ők persze nem tudják,hogy mi 3 hónapja próbálkozunk.

Normális ami velem történik?Más is így van,vagy csak én vagyok ilyen lökött?