Nagyon rossz vagyok?

Ismerős érzés én is belefáradtam, persze nem álltunk le róla csak már nem erről szólt minden. No meg persze ott motoszkált mindig a fejemben mi van ha most jött össze.

Amikor már nem is számítottunk rá öszejött.

29hkm

Annyira megértelek. Már én is itt tartok. Mondjuk mi 2 éve próbálkozunk. Állandó orvoshoz járkálás, egy időben hőmérőzés, gyógyszerek, stb. Belefárad az ember. Mindenkitől azt hallottam, hogy egy idő után úgyis megnyugszom, és nem fogok „görcsölni rajta” (de utálom ezt a kifejezést!).

Hát elárulom, én nem nyugodtam meg még mindig, csak egyszerűen elfáradtam, és hasonlóan hozzád mostmár rettegek, hogyha netán egyszer nekünk is sikerülne, nem tudnám végigcsinálni, egyszerűen nem lennék alkalmas jó anyának. Mostanában azon a szinten vagyok, nem tudom megmondani tényleg szeretném-e, vagy csak be akarom bizonyítani, hogy én is teherbe tudok esni… Ne érts félre, mindig imádtam a gyerekeket, és most is azt mondom, szeretnék. De nagyon vegyesek az érzéseim mostanában. Szóval én tökéletesen megértelek, és nem, szerintem nem vagy rossz, csak ez egy ilyen helyzet, amit meg kellene tanulnunk kezelni. Ez viszont a legnehezebb része.