Ha nem megyek kollégiumba (egyetem), nem lesznek barátaim, kimaradok mindenből? L

Messze állok még az egyetemtől. A probléma az, hogy a macskám meghalt, én viszont, mivel barátaim nincsenek, csak egy, ő is messze lakik, magányos vagyok, így nem bírom ki állat nélkül, egész nap a lakásban, aki nem jön oda hozzám, hogy szereti a gazdáját, és nem csak azért, mert kap kaját.

Szóval dönthetek, hogy legyen e kutya vagy sem. Ha igen, a nyár hátralévő részében egymáshoz szoknánk, stb.

A probléma része a dolognak az, hogy én majd szeretnék egyetemre menni, és eddig úgy terveztem, hogy kollégiumba. Kollégiumba tilos állatot vinni és kitolás is lenne a többiekkel szemben.

A kérdésem az, ha kimaradok a kollégiumi életből, bejárós leszek, ettől még szerezhetek barátokat, ha alapjába véve nem vagyok jó társasági ember? Ezt úgy értve, hogy igényelném a társaságot, csak eléggé félénk vagyok. Ezen gondoltam segít a kollégium, nyitok a világ felé, új emberek ismerek meg, elszakadok apámtól, amennyire lehet, önállósodhatok, nincs az, hogy apuci kislányának gondja van, rögtön szólhatok, ha itthon van, hogy gyere segíts egy kicsit.

Óvodás korom óta kutyára vágyom, most is, hogy a macskám itt fekszik a földön, betekerve, a szívem elszorul és rettentően hiányzik, mert családtag volt 9 éven át. Viszont a jövőre gondolnom kell, tragédiától független. És nem, nem vagyok kőszívű, igenis szerettem, csak a magányomat ő enyhítette, így pedig a szívem szakad meg, főleg, hogy besétált hozzám, aztán előttem kapott infarktust.