Vizsgán, vagy zh-n számít valamit a jegyben, ha nem elsőre megyek át?

A ZH félévközi számonkérés, a vizsga félév végi. Az, hogy egy elbukott ZH mit jelent, minden tárgynál, minden tanárnál más. Van, ahol az aláíráshoz szükséges a ZH, máshol megajánlott vizsgajegyet is lehet vele kapni. Ha nem sikerül, van olyan, hogy pótolhatod, van, hogy nem kell, mert a félévi összes ZH eredménye összesítve számít és van olyan, hogy ha nincs meg, nem is lesz a félévben aláírásod. Ezt mindig az adott tárgy követelményeinél kell megnézni. Vannak gyakorlati jeggyel záruló tárgyak, itt általában a gyakorlati jegyet meghatározzák a ZH-k eredményei. Már ha vannak ZH-k, mert van, ahol csak beadandó van, laborgyakorlatoknál meg általában a leadott jegyzőkönyveket értékelik.

A vizsgához szükséges, hogy aláírásod legyen a tárgyból, ha nem sikerül, akkor lehet pótolni. Az általános szabály az, hogy egy tárgyból egy félévben háromszor lehet próbálkozni a vizsgaidőszak során a meghirdetett vizsgaalkalmakon. Van, hogy a második még ingyenes, de van, hogy az is fizetős, a pontos szabályokat a főiskola vagy egyetem TVSZ-e (tanulmányi és vizsgaszabályzat) és TJSZ-e (térítési és juttatási szabályzat) tartalmazza. Egyébként lehet olyat is játszani, hogy elsőre átmész mondjuk 2-essel, de mivel jobbat szeretnél, elmész javítani.

Ha a félévi három alkalom során sikerül érvényes vizsgajegyet produkálnod (nem kell mind a hármat feltétlenül felhasználnod), akkor a tárgyat teljesítetted, lehet örülni. Ha elsőre átmész 5-össel, az átlagszámítás szempontjából az pontosan ugyanolyan, mintha csak a harmadik próbálkozásra hozod össze.

Azt, hogy hogyan működik az átsorolás államiról önköltségesre és viszont, nem tudom megmondani. Mikor én jártam egyetemre, még más volt a rendszer, de az biztos, hogy tanulmányi átlag alapján döntik el, ki melyik finanszírozási formában tanulhat.

Az előttem lévő jól leírt mindent, én már csak az állami képzésben maradás feltételeit magyaráznám el.

2 félév alatt minimum 36 kreditet össze kell szedned hozzá, és a jegyeid súlyozott átlagának minimum 3-asnak kell lennie, de vannak szakok, ahová 3,5 kell. A súlyozott átlag lényege, hogy ahány kredites a tárgy, annyival kell beszoroznod az elért jegyedet, majd pedig elosztani ezeket az elért krediteid számával. Fontos, hogy ha buksz egy tárgyat, akkor azt NEM kell beleszámolnod. Írok egy példát.

Legyen mondjuk 6 tárgyad, összesen 30 kredit, a kreditérték mellett pedig az érdemjegyek:

Matek 6 kredit 3-as

Fizika 6 kredit 1-es

Német 6 kredit 2-es

Kémia 5 kredit 4-es

Angol 4 kredit 5-ös

Biosz 3 kredit 4-es

Ezek alapján a sikeresen elért krediteid száma ebben a félévben 24, súlyozott átlagod pedig 3,42, ami így jön ki:

6*3 + 6*2 + 5*4 + 4*5 + 3*4 = 82

82 / 24 = 3,42

De fontos, hogy a súlyozott átlagot 2 félévre kell nézni! Az abszurditás egyébként ebben a dologban az, hogy van mikor jobban megéri megbukni, mint átcsúszni a kettessel. Úgy gondolom a 36 kredit elérése nem olyan nehéz, mert alapból mégis csak 60-at kellene elérni 2 félév alatt, de az átlagot hozni már nehezebb. Szóval, ha rezeg a léc, akkor el kell engedni azt a tárgyat, amiből úgy érzed kettesnél jobban akkor se szerzel, ha piros hó esik.