Akik úgy mentek főiskolára, hogy nem ismertek senkit se az évfolyamból, se az egész főiskolából, azok később hogyan illeszkedtek be?

Két helyre jártam eddig. Először elmentem gólyatáborba, onnan egy csomó ismerősöm lett pár nap alatt. Másodszor nem, mondván, hogy az csak egyszer van az ember életében, rossz döntés volt, nehezen találtam meg a hangot a többiekkel, mert addigra már ismerték egymást.

Menj el gólyatáborba mindenképp! Emiatt a legfontosabb.

én is 11-es vagyok, és elég zárkózott. Azt hiszem, kis koromból fakad, mert soha sehova nem tudtam beilleszkedni, és ez valahol kudarcként lett elkönyvelve a tudatalattimban.

De azzal már nincs akkora problémám, hogy egy közösségbe beilleszkedjek, haverokat szerezzek - pláne ha ez nem egy eddig fennálló közösség, hanem mindenki új.

Azzal viszont annál inkább, hogy méleyebb barátságokat kössek, valakit közel engedjek magamhoz.

Próbálok ellene küzdeni, de nagyon belém van ez égve.

De az sokkal könnyebb, hogy haveri szinten jóba légy az emberekkel:) Mosolygás, viccelődés, csevegés - és magabiztosság. Hát, ezzel rosszabb napjaimon nekem is gondom van, de egy kis vásárlás mindig feldob:)

Úgyhogy hajrá! Legyünk mindketten bátrak:D Első voltam.